A fülgyertyát kezelő könnyen és biztonságosan tudja meggyújtani a fülgyertyát, amelyet körbevesz egy tányérszerűen kialakított védőkoronggal, a gyertya aljára pedig gézt helyez, hogy a füljáratból felfelé jövő anyagok ne hullhassanak vissza a fülbe sem a kezelés ideje alatt, sem akkor, amikor kiveszik a gyertyát a fülből.

Az eltűnt indián csodaszer és a pálinka

Az égés kezelésére a népi gyógyászat vizet, vajat használt, de Széles József Dél-Amerikából hazahozta a Tolna megyei Nak községbe az indiánok égés elleni csodaszerét, amelyet – hála Vitray Tamásnak – előbb Irix, majd Naksol néven forgalmaztak is. Jómagam is számos esetről tudok, amikor harmadfokú égéseknél is nagyon hatásos volt, eltüntette még az égési hegeket is, de jó volt horzsolás vagy bármely hámsérülés kezelésére is. Ma Németországban kötelező tartozéka a gépjárművek mentődobozának. Nálunk kivonták a forgalomból, nem lehet kapni, csak ha külföldről hozatunk. Én is számtalanszor sérültem meg hegesztéskor, vagy megkapott a Nap, de minden nyom nélkül gyógyultak a sérüléseim. Ha Argentínában jó az indián őslakosoknak, Németországban az autósoknak, akkor a magyar szabadalommal bíró terméket itthon miért nem lehet kapni?

Fogfájás esetén a népi gyógyászat valóban használta, használja a pálinkát. Azért a pálinkát és nem a bort vagy a sört, mert a pálinkának magas az alkoholtartalma, az alkohol pedig fertőtleníti a szájüreget, az odvas fogat, a beteg fogínyt. Az alkoholt a nyugati orvoslás is használja fertőtlenítésre, a kórházakban mindig van készenlétben tiszta szesz. Otthon meg pálinka van, és az jó a szájüregbe, míg a tiszta szesz nem! Régebben engem is el-elkapott a fogfájás. Ilyenkor pálinkát szoktam zubogtatni a számban, majd kiköptem. A fogfájásom meg közben elmúlt.

Mi a jobb? Ha ilyenkor felkerekedek és 30-40 km-t autózva, felkeresem a legközelebbi ügyeletes fogorvost, vagy orvost és szennyezem a környezetet, esetleg a fogfájástól figyelmetlenebbül vezetve balesetveszélyes helyzeteket teremthetek, vagy bekapok egy féldecit, zubogtatom és kiköpöm, majd tömegközlekedéssel, a rendes rendelési időben felkeresem a fogorvosomat? Gyermek esetében én sem helyeslem a pálinkás zsemlét. Ha nagyobb a gyermek, akkor vele is lehet zubogtatni és köptetni, ha kisebb, akkor még mindig kevesebb ártalmat szenved tőle, mint például az elektroszmogtól, mobilszmogtól, mikrohullámú sütőtől, amely ártalmak ellen még a nyugati orvoslás művelői – tisztelet a néhány kivételnek – sem védik magukat. Sőt, az intenzív osztályokon a szegény súlyos betegek keresztül-kasul vannak huzalozva, és a huzalok körül a mérhető elektromos és elektromágneses térerők tovább rontják az amúgy sem nagy felgyógyulási eséllyel bíró kezelteket.

Ezüstkolloid: nem csodaszer, „csak” természetes elem

Nagy dilettantizmusra vall az, amit az ezüstkolloidról ír az említett cikk szerzője. Megértem, hogy a gyógyszeripari ágazaton belül az antibiotikumos ágazat „leülne”, ha már az orvosok is az ezüstkolloidot használnák az antibiotikumok helyett. Az ezüst természetes elem a Mengyelejev-féle periódusos rendszerben, és egy természetes elemet nem lehet szabadalmaztatni. Az antibiotikumokat pedig annyi szabadalom védi, ahányféle antibiotikum van forgalomban. Ezek után pedig nagy pénzeket lehet bezsebelni mind a gyártóknak, mind a „feltalálóknak”.

Ismerek Lyme-kórból és más súlyos, bakteriális vagy vírusos fertőzésekből ezüstkolloid hatására felgyógyult személyeket, akiket semmilyen „korszerű” antibiotikumos kezelés sem tudott meggyógyítani. Jómagam is az ezüstkolloidnak köszönhetően gyógyultam meg 3 nap alatt, 2002 októberében, az Ázsiában összeszedett atípusos tüdőgyulladásból (SARS). Akkor az 56. évemben voltam. Hárman voltunk Singapore-ban, és amikor hazaértem, nagyon rosszul lettem. Éreztem, hogy valami ismeretlen vírust szedhettem össze, ezért két nap alatt három, 2 dl-es üveg ezüstkolloidot vittem be a szervezetembe úgy, hogy egyszerre 5-5 cl-t zubogtattam 10-10 percig. A harmadik nap reggel már ugyanolyan egészségesnek éreztem magam, mint korábban.