Pitagorasz-tételét, miszerint a2 + b2 = c2, jól bevéstük az agyunkba, arról azonban kevesebbet tudunk, mi köze lehetett Pitagorasznak a böjthöz. Csupán annyi, hogy a nagy filozófus tisztában volt a kúra kedvező hatásával, és tanítványaitól is negyven napos böjtöt követelt.

Mielőtt beavatta őket tanításaiba, Pitagorasz tanítványainak böjtölniük kellett. A mester ugyanis tudta, hogy a böjt során nemcsak a test tisztul meg, hanem a szellem és a lélek is.

A mindennapok során rengeteg mérgező anyag rakódik le szervezetünkben, amelyek negatívan befolyásolják az egészségünket. Élelmiszereink legtöbbjét szintetikus adalékokkal színezik, javítják, lágyítják, ízesítik, konzerválják… Időnként meg kell szabadulnunk ezektől a káros anyagoktól. De hogyan, melyik a legjobb módszer? A böjt ősidők óta bevált méregtelenítési folyamat. Az állatok ösztönösen tudják, hogyan kell megválniuk a fölösleges anyagoktól, és ha megbetegszenek, nem esznek, hagyják, hogy a szervezetük csak a gyógyulásra koncentráljon. Az embernek ugyancsak ki kellene használnia saját szervezetének ösztönös, természetes működését.

A böjtölés azt jelenti, hogy semmilyen táplálékot nem veszünk magunkhoz egy meghatározott ideig, csak folyadékot, leginkább vizet. Lehet ez 24 órás, néhány napos böjt, eltarthat akár egy hétig vagy tovább is, de hosszabb kúra esetén mindenképp felügyelet szükséges.

A szervezet „gyárilag” jól működik

A szervezet ösztönösen reagál a helyzetre, eleinte okozhat némi rosszullétet az éhség, ám ez elmúlik. A vízbe tehetünk egy kis mézet és citromot, hogy enyhítsünk a kellemetlen érzésen, de ne együnk gyümölcsöt sem, mert az akkor már nem böjt.

Megkezdődik a méregtelenítés. A tisztítást szinkronban végzi a bélrendszer, a vesék, a tüdő és a bőr. Először a zsír oldódik föl, ettől jobb lesz a vérnyomás és a pulzus, máris jobban érezhetjük magunkat.

Az összes energia, ami eddig az emésztést, anyagcserét, kiválasztást szolgálta, arra használódik, hogy a mérgek kiürüljenek. Ilyenkor érdemes sokat pihenni, lefeküdni, az alvás ugyanis elősegíti a méregtelenítést. Sétálhatunk is a friss levegőn, hogy a szervezet „dolgozhasson”, de energiánkat ne pazaroljuk másra. Fontos, hogy ne emésszük magunkat gondokkal, bajokkal, ehelyett lazítsunk. Hagyjuk, hogy a test megtisztítsa, meggyógyítsa és regenerálja önmagát. Ezután valami új indul el, amit úgy tapasztalunk, hogy a hosszabb ideig tartó táplálékmegvonás ellenére nem gyengeség, hanem erő, energia járja át testünket, lelkünket egyaránt, mi több, az agyunk is élesebben működik.

Az eredmény: derű, frissesség, kiegyensúlyozottság

A böjt során megszabadulhatunk a káros anyagoktól, sőt megfiatalodhatunk, mert a lerakódott hulladék anyagok fokozzák az idő előtti öregedést. A bőr tisztává és fiatalossá válik, a szem csillogóvá, az érzékszervek intenzívebben működnek, és megszűnnek az alvási problémák. Nem utolsó szempont az sem, hogy fölös kilóktól is megszabadulhatunk…

A méregtelenítés segítségével nyugodtabbá, derűsebbé, kiegyensúlyozottabbá válunk, könnyebben vehetjük az akadályokat, továbbá pozitívabban gondolkodhatunk.

A böjt után fokozatosan kell visszatérni az étkezéshez, a legjobb eleinte salátákat, párolt zöldségeket, gyümölcsleveket, főzelékeket fogyasztani, semmi esetre sem húst. Ezután is ajánlatos nagyobb gondot fordítani az egészséges táplálkozásra, a friss zöldségek és gyümölcsök például mindig tisztító hatással vannak a szervezetre. A böjtöt követően az elme fokozottabban képes ellenőrzése alatt tartani az egész testet, és ha nem térünk vissza a helytelen életmódunkhoz, a siker fenntartható. Időnként mégis célszerű megismételni a kúrát, de akár minden héten beiktathatunk egy-egy nap böjtöt.

A böjt a szervezet legtermészetesebb és leghatékonyabb karbantartója, de ne feledjük, hogy kihívást jelent mind a testnek, mind a pszichének, csakis elővigyázattal és erős elhatározással végezzük. Az eredmény azonban kárpótol az esetleges kellemetlenségekért, és megvalósulhat az, amit Pitagorasz korában úgy fogalmaztak meg, hogy „ép testben ép lélek”.

(Forrás: Családinet)