A kefires diéták elsősorban azoknak segíthetnek, akik rövid idő alatt akarnak lefogyni, és sokáig nem szeretnének emlékezni a fölös kilókra. Vagyunk így néhányan… Igyunk tehát kefirt – nagyon jót teszünk vele a szervezetünknek, hiszen ez az egyik legnépszerűbb diétás étel.

A kefirről szólva meg kell említenünk azt is, hogy ez az egyik leggyakrabban használt savanyított tejtermék. Az élelmiszeriparban a kefirt tejből készítik, úgynevezett kefirgombát adnak hozzá. Ez a gomba a tejsavas baktériumok mellett tejélesztőt is tartalmaz, ami megadja a kefirnek az egyedi, csak rá jellemző sajátos ízét és illatát.

A kefirről tudni kell, hogy szervezetünk könnyen dolgozza fel, erősíti belső szerveinket és azok működését. A kefir – azon kívül, hogy önmagában is egyedülállóan hasznos ital –, biztosítja a tartós fogyást is. Rendszeres fogyasztása javítja, megtisztítja a lerakódásoktól a gyomor-bél rendszer mikroflóráját, ez pedig az egész szervezet számára igen hasznos.

Kizárólag friss kefirt válasszunk. Vásárláskor figyelmet kell fordítani a kefir állagára, annak egyneműnek kell lennie. Ha pelyhek és csomók keletkeznek benne, ez azt jelenti, hogy eladás előtt helytelenül tárolták, vagy lejárt a szavatossági ideje.

Jó tudni, milyen zsíros, milyen savas

Az 1%-os és a sovány kefir jó a cukorbetegeknek, azoknak, akiknek meg kell szabadulniuk a felesleges koleszterintől, valamint azoknak, akiknek zsírszegény diétát javasoltak. Az alacsony zsírszázalékú kefirek magas kalciumtartalmúak, a kalcium pedig csontjaink építőanyaga, ezen kívül szabályozza a vérnyomást is.

A 2,5 és 3,2%-os kefirek jobban táplálnak, ezek ajánlottak fogyasztóközönség számára. Betegségmegelőző funkciójuk mellett telítik szervezetünket a normál működéshez szükséges kalóriákkal.

A 2,5 és 3,2%-os biokefirek a diétás savanyított tejtermékek csoportjához tartoznak, de gyógyító tulajdonságaikkal kiemelkednek közülük. Az ezekben a kefirekben található bifido- és laktobaktériumok elősegítik a bélrendszer saját flórájának megóvását, illetve helyreállítását (diszbakteriózis esetén), erősítik a szervezet immunrendszerét és javítják az anyagcserét.

Savasság, szén-dioxid, alkohol- és fehérjetartalom szempontjából a kefirek háromféle érettségűek lehetnek: gyenge (egynapos), közepes (kétnapos), erős (háromnapos).

A kefir „gyengesége” és „erőssége” annak a mutatója, hogy a termék érése során mennyi széndioxid és alkohol halmozódik fel benne.

A különböző érettségű, erősségű kefirek ellentétesen hatnak a bélrendszerre: a gyenge kefir hashajtó hatású, míg az erős kefir, éppen ellenkezőleg, székszorulást okoz. Ennek az az oka, hogy minél erősebb a kefir, annál jobban ösztönzi a gyomor-bélrendszer emésztőnedveinek kiválasztását, és annál aktívabban szabályozza a megtisztulás folyamatait.

Válasszunk magunknak diétát!

A divatos kefires italokban különböző gyümölcsöket adagolnak a kefirhez. Ezek inkább desszertnek számítanak, mint sem diétás terméknek. (Ráadásul meglehetősen sok cukrot is tartalmaznak! – a szerk.) Sok fogyókúrás diétában viszont vezető szerepet szánnak a kefirnek. Íme néhány a kefires diéták előnyei közül: alacsony kalóriatartalom, alacsony szénhidrát-tartalom, kevés, jól megemészthető zsír. Emellett segít megelőzni az ödémát, vízhajtó hatású, a benne lévő fehérjék jól emészthetők, normalizálják a bélrendszer mikroflórájának működését, ezáltal a kefir szerepet játszik a stressz megelőzésében is.