„Úgy tűnik, hogy ez a vizsgálat kikopik az orvoslásból, és helyette most immuntesztekről meg kolonoszkópiáról, video-endoszkópiáról és mindenféle high-tech módszerekről beszélünk. Alig-alig van orvos, aki belenyúl a beteg fenekébe, és ujjal elérhető magasságban, tapasztalata alapján megpróbál ilyen irányban tájékozódni. Szerintem erről is beszélni kellene, és a háziorvost is fel kellene arra készíteni, hogy a rektális digitális vizsgálatot elvégezze a betegeknél, de legalább azoknál, akik valamiféle panasszal hozzá fordulnak. Nagyon szorgalmaznám tehát az alapellátás bevonását ebbe a tevékenységbe. Szükséges volna az orvosokat érdekeltté tenni a szűrésre való mozgósításban is” – javasolta az államtitkár.

Költségcsökkentés vagy a betegek érdeke a cél?

Dr. Horváth Zsoltnak, a bizottság egyik tagjának az volt a véleménye, hogy „a problémát valamennyien ismerjük, minden egészségpolitikus és a minisztérium is tisztában van azzal, hogy ha szűrővizsgálatokat végzünk, akkor attól függ, hogy megéri-e csinálni, hogy mi a célunk. Ha az egészségnyereség és az egészségben eltöltött életévek növelése a cél, akkor ez mindenképpen megtérül, és hosszú távon a társadalombiztosítás számára megtakarításokat is eredményez. Ha viszont a cél a jelenlegi költségek csökkentése, akkor a szűrővizsgálatok értelemszerűen nem alkalmasak költségmegtakarításra.”

A szűrővizsgálatok átmeneti időszakon belül kétségtelenül költségnövekedést okoznak. Ma úgy tűnik, hogy minden területen a költségek csökkentésének irányba megyünk – mondta dr. Horváth Zsolt –, és „nem a tárca figyelmét szeretném felhívni, hanem inkább a támogatásunkat adni ahhoz, hogy ilyen irányú költségcsökkentéseket ki tudjanak védeni, és a programot érdemben végig tudják vinni, mert hosszú távon ez az érdeke a költségvetésnek és a betegeknek is.”

A szégyenérzet legyőzése életet menthet

Dr. Kökény Mihály, a bizottság elnöke a tagok figyelmét arra hívta fel, hogy a vastag- és végbélszűrések bevezetésénél is számolni kell majd a lakosság többségének szégyenérzetével és szorongásával, éppen úgy, mint a nőgyógyászati szűréseknél. Éppen ezért fontos volna egy megfelelő minőségű médiakampány elindítása, amely megismertetné a lakosságot a betegség kockázataival, a szűrés mibenlétével és azzal a ténnyel, hogy a szűrővizsgálat életeket menthet meg. Ennek érdekében mind a szaktárcának, mind az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak sürgősen ki kellene dolgoznia a szűrést népszerűsítő programot és megkezdeni az országos kampányt. A felvilágosító munka szerves részének kellene lennie annak elősegítése, hogy sikerüljön legyőzni a lakosság idegenkedését a vizsgálattól.

Dr. Kovács Attila, az országos tisztifőorvos helyettese ismertette a bizottság tagjaival annak a vizsgálatnak az eredményét, amely azt elemezte, hogy Magyarországon melyik szűrési módszer bevezetése volna a legelfogadhatóbb. Elmondta, hogy egészségügyi és közgazdasági hatástanulmányokat is végeztek, illetve megvizsgálták a nemzetközi szűrési gyakorlatot is. Magyarországon a minták centralizált laborban elvégzendő vizsgálata (MagStream) mellett döntöttek, amelyet Szlovéniában is sikerrel alkalmaznak. Egy vizsgálat költsége mintegy négy euró…

Lóránth Ida