Túl kevés a fény az irodákban

Belső biológiai óránkra a fény és a sötétség hat legerősebben. Szervezetünk fényérzékeny struktúrái a szem recehártyáján (retina) találhatók. Nagyméretű retinális ganglionsejtekről van szó, amelyek a melanopszin nevű pigmentanyagot tartalmazzák, és a kék tartomány csak egy bizonyos hullámhosszú fényére reagálnak. Ha fény éri a ganglionsejteket, akkor impulzusokat bocsátanak ki egy idegnyalábra, közvetlenül a látóideg-kereszteződésen, a nucleus suprachiasmaticus-on (SCN) keresztül, amely testünk alapvető „időmestere”. Az SCN szoros kapcsolatban áll az agyban a tobozmiriggyel, amely bizonyos állatoknál egyfajta harmadik szemként működik.

Amikor az SCN „lecsendesedett”, az éjszakai sötétben a tobozmirigy rögzített időbeosztás alapján termeli a melatonint, az alváshormont. Amennyiben fény éri a recehártyát, „tüzelni” kezd az SCN, és leállítja a tobozmirigy melatonin-termelését. E hatás eléréséhez mintegy 2000 lux erősségű fényre van szükség. A szabadban még egy borongós, esős őszi napon is eléri a fényerősség a 8000 luxot. Ezzel szemben szinte minden irodában, rendelőben és műhelyben kb. 600 lux a fényerő – ami éjszaka már túl sok ahhoz, hogy aludni tudjunk, kora reggel viszont túl kevésnek bizonyul ahhoz, hogy éberek és fittek legyünk.

Napjaink fénykatasztrófája

Dieter Kunz, a berlini Szent Hedvig Kórház alváskutatója és melatonin-szakértője „fénykatasztrófáról” beszél Németországban. Hiszen miközben a német fényipar első lépéseit teszi az irányba, hogy a világítótestekre irányuló kutatásait biológiai és orvosi igényeink figyelembevételével folytassa, a törvényhozók továbbra is „vakon” cselekszenek. Eszerint kötelezővé tesznek bizonyos energiatakarékos lámpákat, amelyek jelentősen magasabb kék tartománnyal rendelkeznek, és ennek következtében az esti megvilágítású háló- és fürdőszobában a melatonin által kiváltott esti fáradtság helyett – ebben az esetben kontraproduktív módon – éberséget idéznek elő.

A melatonin a 90-es évek Amerikájában mindenre ható csodaszernek minősült, és ennek megfelelően kritikátlanul értékesítették és fogyasztották. A kutatók meggyőződése szerint viszont a melatonin kifejezetten az orvosok kezébe való. Az alvásszakértők célzottan alkalmazzák bizonyos elalvási és átalvási zavaroknál, különösen azoknál a pácienseknél, akiknél a több műszakban végzett munka vagy a hosszú repülőutak váltják ki a panaszokat. A melatonin ugyanis – a megfelelő időpontban beadva – képes visszaállítani felborult belső biológiai óránkat, és ezzel képes átvenni a hormonális ritmusok fontos taktusát. Ez a hatás és a melatonin szabad gyököket megkötő képessége adhat magyarázatot az egészséges éjszakai alvás védő hatására, továbbá a rákos megbetegedések megemelkedett arányára, amit a melatoninhiányban szenvedő éjszaki munkásoknál és a légiutas-kísérőknél figyeltek meg. Végérvényes magyarázat azonban még nem létezik.

Már hat év éjszakai műszakban (is) végzett munka után észrevehetően megnövekszik az általános megbetegedési rizikó – hangzott el a Német Alváskutatási és Alvásorvoslási Társaság 2008-ban Kasselben tartott éves kongresszusán. A daganatos megbetegedések mellett különösen a gyomor- és béltraktus, a szív és a keringési rendszer zavarai, valamint pszichés zavarok léphetnek fel. Még ha bizonyos foglalkozásoknál az éjszakai munkát nem is lehet kiiktatni, az alváskutatók szerint szigorú orvosi kontrollt kellene alkalmazni a több műszakban dolgozóknál és a légiutas-kísérőknél, hogy a betegségek kialakulását időben felismerhessék.

(Forrás: Faz.net, németből fordította: Mészáros Csilla)