Szoptatást gátló veszélyes hulladékok
Mind szélesebb körben mutatkozik a világon a gond, hogy az anyák nem tudják szoptatni csecsemőiket: vagy egyáltalán nem termelődik tejük, vagy nem elegendő a mennyisége. Becslések szerint az ilyen anyák száma 3-6 millió között lehet, az ok pedig a környezetszennyező dioxinok.
A tudósok már 2004-ben kimutatták, hogy a dioxinok gátolják az emlőmirigyek normális fejlődését a terhesség során. Akkor azonban még nem volt világos, miként megy végbe a folyamat.
A dioxinok általában alacsony napi dózisban jutnak be az emberi szervezetbe, negatív hatást gyakorolva az immunrendszerre és a fejlődő szervekre. Dioxinok leggyakrabban a háztartási és a veszélyes (orvosi) hulladékégetők működése során keletkeznek, főként bizonyos műanyagfajtákból. Az emberi szervezetbe leginkább a táplálékkal jutnak be. A dioxinok ugyanis a levegőből leülepednek a talajra, a növényekre, illetve megeszik a legelésző állatok. A halak és a kagylók a dioxinokkal szennyezett víztől szennyeződnek. Az emberi szervezetbe leggyakrabban a hús, a tej és tejtermékek, a halak és a kagylók, rákok fogyasztásával kerül be ez a mérgező anyag, és lerakódik a zsírszövetekben, ahonnan csak nagyon lassan tud kiürülni.
Leáll az emlősejtek osztódása
A napokban a Toxicological Sciences (Toxikológiai Tudományok – vagyis a mérgekkel foglalkozó tudományok) című folyóiratban jelent meg az a tanulmány, amelyben a Rochester Egyetem kutatói rámutatnak, hogy a dioxinok már a terhesség hatodik napján leállítják az emlősejtekben a sejtosztódást – és ez a leállás egészen a terhesség középidejéig tart.
Állatkísérleteikben a dioxinnak kitett szövetek 50%-kal csökkentették az új sejtek keletkezését. Ez nagyon fontos, mondta a kutatásvezető, mert az emlőmirigyek sejtjei különösen a terhesség elejétől a középidejéig osztódnak nagyon gyorsan. B. Paige Lawrence professzor és munkatársai a kutatás során megfigyelték, hogy az emlőszövetben a tejtermelésre specializálódott sejtek annyi sérülést szenvedtek el, hogy a kísérleti állatok nem voltak képesek táplálni a kölykeiket.
Időzítés helyett tudatosság
Ezenkívül: a dioxin megváltoztatta a tejtermelő gének iniciálását (láncindítását), ami általában a terhesség kilencedik napján következik be, emellett csökkentette a tejvezetékek és a kifejlett mirigyek mennyiségét. Fontos volt az is, mikor következett be dioxin-expozíció: ha nagyon korán, a terhesség elején, de később nem volt ilyen hatás, akkor az emlőmirigy részlegesen regenerálódni tudott a sejtsérülésből. Időzítés persze csak kísérletben lehetséges – a valóságban nem tudjuk kontrollálni a dioxinmérgezésünket – mondja Lawrence professzor.
„Az embereknek, akik aggódnak, nem tudunk mást tanácsolni, mint hogy nézzék meg, mit esznek, és hol termelik azt, amit elfogyasztanak. Nem akarom azt javasolni, hogy mindenki legyen növényevő, de azt remélem, hogy a kutatásunk növelni fogja az emberek tudatosságát: hogyan növelheti a táplálékunk a szervezetünk méregterhelését. Sajnálatos, hogy olyan kevés kontrollunk van efölött – kivéve az élelmiszerek törvényi szabályozási folyamatait.”
(Forrás: Független.hu)