A szélütés (stroke) gyors felismerése
Cukorbetegség (diabetes mellitus)
A cukorbetegség is az agyi infarktus kialakulásának kockázati tényezője. A cukorbetegekben felgyorsul, és már fiatalabb korban is kimutatható az érelmeszesedés. Cukorbetegség lehetőségéről akkor beszélünk, ha az éhgyomri vércukor magasabb 6 mol/l-nél. Az érelmeszesedés esélyét növeli az ún. „rejtett” cukorbetegség is, ami csak laboratóriumi vizsgálatokkal, cukorterhelési próbával mutatható ki. Megfelelő diétával és gyógyszeres kezeléssel a kisérő betegség kialakulásának kockázata csökkenthető.
Dohányzás
A dohányzás az érelmeszesedés kiemelt rizikófaktora. A belélegzett dohányfüstben több száz mérgező anyag van, közülük talán a legfontosabb a nikotin, a szénmonoxid és a kátrány. Hatásukra megváltozik a vér összetétele, növekszik a rög kialakulásának veszélye, csökken a védő (HDL) koleszterin szintje. Az összetett hatás miatt az erős dohányzás (több mint napi 20 cigaretta) 2-6-szorosára emeli az agyi infarktus gyakoriságát. A veszély nemcsak a dohányost, hanem a passzív dohányzás révén a környezetét is érinti. A dohányzás abbahagyásának nem csak hosszú távú, hanem azonnali jótékony hatásai is vannak:
A dohányzás abbahagyása után
– 20 perccel javul a vérnyomás, a pulzus
– 1 nappal a szívroham valószínűsége csökkenni kezd
– 3 hónappal a keringés javul
– 1 évvel később a szívkoszorúér betegség veszélye már csak fele a dohányzókénak
– 5-15 évvel az agyi infarktus veszélye már akkora, mintha sose dohányzott volna.
Elhízás
Az elhízás, korunk egyik népbetegsége, javarészt a mozgásszegény életmód következménye, és az életkor előrehaladtával egyre gyakoribbá válik. Sok esetben társul magas vérnyomással, cukorbetegséggel és magas vérzsír értékekkel. Az érbetegségek kialakulásának a veszélyét elsősorban a hasi elhízás fokozza. A testsúly és az elhízás meghatározásához a testtömeg indexet használják, ami egyszerűen számolható ki: a testsúly (kg) elosztva a testmagasság (m) négyzetével. Normál értéke 20-25 között van. Túlsúlyról 25-30 között, elhízásról 30 felett beszélünk. Kezelése elsősorban az életmódbeli változtatás, az energiabevitel csökkentése és a testmozgás ésszerű növelése.
Szívritmuszavar (pitvarfibrillatio)
Elsősorban 60 éves kor felett jelentkező kockázati tényező, amelynek hátterében gyakran a szív ereinek meszesedése áll. Míg 50-59 éves kor között 1,5%-ban, addig 80-89 éves kor között 24%-ban fordul elő. Hajlamosít vérrög kialakulására a szívben, a rög az agyi erekbe kerülve érelzáródást, agyi infarktust okoz. Amennyiben valaki szívritmuszavart tapasztal, azonnal orvoshoz kell fordulnia részben az ok tisztázása, részben a megfelelő kezelés érdekében. Az agyi infarktus megelőzésére általában véralvadás gátló szedése szükséges. Ez javasolt a 60 év feletti betegeknek, valamint azoknak, akiknek a ritmuszavar mellet cukorbetegségük vagy magasvérnyomás betegségük is van. A megfelelően beállított kezeléssel az agyi infarktus relatív kockázata 70%-kal csökkenthető.
Mit tegyünk agyi érkatasztrófa esetén?
A beteg túlélési, valamint gyógyulási esélyeit az befolyásolja, milyen hamar kerül úgynevezett stroke osztályra. Ha a fent felsorolt tüneteket tapasztalja, azonnal értesítse az Országos mentőszolgálatot a 104-es telefonszámon, és kérjen sürgősségi szállítást!
(Forrás: Családinet)