Alapvető teendők a megelőzéshez

Mint minden más esetben, a megelőzés itt is kiemelkedő fontosságú. A következő tanácsok kézenfekvőek, de nem lehet elégszer elmondani és hangsúlyozni jelentőségüket.

• köhögéskor, tüsszentéskor tegyünk a szánk és orrunk elé zsebkendőt.
• orrfolyáskor zsebkendőbe fújjuk az orrunkat, a zsebkendőt egy használat után dobjuk ki a szemétbe. Ha hirtelen nincs kéznél zsebkendő, akkor tegyünk a szánk elé a karunkat vagy a kézfejünket és ne a kezünket, hogy utána az esetleg fertőzött kézzel ne fogdossunk össze mindent.
• mossunk kezet szappannal és meleg vízzel, különösen köhögés után. Ma már kaphatók kézfertőtlenítő kendők, oldatok, amelyek használata szintén hatékony. – ne fogdossuk a szemünket, orrunkat vagy a szánkat, a kórokozók ezeken az utakon keresztül jutnak be a szervezetbe.
• kerüljük az érintkezést beteg emberekkel. Ha elkaptunk bármely fertőző betegséget, maradjunk otthon, és ha lehet, minél kevesebb emberrel érintkezzünk. Érdemes beszerezni maszkot, és azzal védeni szeretteinket.

Mindezek mellett fontos, hogy immunrendszerünket is felkészítsük a nagyobb terhelésre, és ne akkor kapkodjunk, amikor már megkaptuk a betegséget.

Ha már megbetegedtünk

A vírus és az immunrendszer küzdelmét, és így a betegség lefolyását a kezdeti erőviszonyok határozzák meg. A vírus ugyanis a szervezetbe bekerülve szaporodni kezd, méghozzá úgy, hogy a megtámadott sejtjeinket átprogramozva, önmagát másoltatja le. Egy-egy sejtünk több száz vírust is termel, majd elpusztul. Emellett a vírusok olyan enzimeket is termeltetnek sejtjeinkkel, amelyek képesek feloldani a körülöttük lévő kötőszövetet, így segítve a vírusok terjedését a szervezetben. Fontos tehát, hogy az immunvédelem az első pillanattól kezdve gyors és hatékony legyen.

Immunrendszerünk, működése is több szintű. Ellenanyagokat termel, amelyek a vírusokhoz kötődve összegyűjti azokat, illetve megjelölik őket a falósejtek számára. A falósejtek aztán bekebelezik a vírusokat, és reaktív vegyületekkel elpusztítják őket. E folyamat során sok szabadgyök képződik, amelyek károsíthatják a szervezetünket és szöveteinket.

A védelem tehát nem csak az immunrendszer megerősítését foglalja magában, hanem gondoskodnunk kell a kötőszövetek stabilitásáról és a megfelelő antioxidáns ellátottságról is.

Ha a tünetek megjelentek:

• pihenjünk és maradjunk otthon. A fizikai és szellemi pihenéssel a szervezet energiát spórol, amelyet így a kórokozók elleni küzdelemre fordíthat. Mindaddig maradjunk ágyban, amíg a tünetek nem csökkennek.
• keressük fel háziorvosunkat. Ha a szimpla megfázásnál komolyabb tüneteket észlelünk, fontos, hogy lásson orvos is, mivel a szövődményes esetek hirtelen állapotromlással járhatnak.
• gondoskodjunk szervezetünk folyadékpótlásáról. Ez nemcsak azért fontos, mert láz és hasmenés esetén könnyen kiszáradhatunk, hanem mert így nedvesek maradnak a nyálkahártyák is, amelyek szervezetünk első védvonalát jelentik. Napi 2-3 liter víz fogyasztása ilyenkor különösen indokolt.
• fogyasszunk napi 3×1000 mg, bioflavonoiddal kevert C-vitamint. Ez a minimum, amit ilyen esetben javasolt fogyasztani, és kiegészíthetjük napi 1000-2000 mg L-lizin bevitelével, a kettő együtt a kötőszövetek erősítésével gátolja a vírusok terjedését.
• fogyasszunk testsúlyunknak megfelelő (pl. 60 kg-os súly esetén 60 csepp, a nap folyamán egyenletesen elosztva) mennyiségű, antioxidáns hatású, vírus- és baktériumölő grépfrút cseppet, legalább 3-4 napig. (Keserű, de megéri, tejbe téve a keserű íz mérséklődik!)
• együnk fokhagymát. A nyers fokhagyma a legjobb, 2×1 gerezdet fogyasszunk naponta. Ezt beletehetjük az ételbe is (nem hőkezelve), szendvicsbe vagy egy kanál mézbe.
• igyunk kamilla- vagy gyömbérteát, akár felváltva. Kamillás gőzölés nem indokolt, mert csak szárítja a nyálkahártyákat.
• láz esetén alkalmazzunk hűtőfürdőt. Ezt úgy végezzük, hogy meleg vízbe ülünk, majd hideg vízzel fokozatosan lehűtjük azt.