A legfrissebb kutatások szerint a cukorbetegség kezelésében eddig alkalmazott hagyományos gyógymódok akár halálosak is lehetnek. Léteznek ugyanakkor természetes és megfelelően ellenőrizhető módszerek, amelyekkel a 2-es típusú diabétesz hatékonyan orvosolható, sőt megelőzhető.

Az Egyesült Államokban ma több mint 70 millió ember – a lakosság egynegyede – szenved cukorbetegségben. Az utóbbi ötven évben 700%-kal nőtt a diabéteszes megbetegedések aránya, holott ez a kór az egyik legkönnyebben megelőzhető krónikus betegség.

Az 1-es típusú cukorbetegség inzulinfüggő, gyakran fiatalkori diabétesznek is hívják. A 2-es típusú a gyakoribb – a megbetegedések 90-95%-a –, amely nincs összefüggésben az inzulinszinttel. A diabétesz vércukorméréssel mutatható ki: ha a vércukor szintje 125 mg/dl fölött van, előrehaladott, ha 110 és 125 között, akkor kialakulóban lévő diabéteszről van szó.

A hagyományos kezelés hátulütői

Nem a magas vércukorszint a probléma, ez valójában csak tünet, amely figyelmeztet a szervezet egyensúlyi állapotának romlására. A valódi ok az inzulinrezisztencia, és a vércukorszint kiegyenlítésére alkalmas leptin nevű hormon által adott hibás jelzés. Mindezek a problémák a sejtközi, illetve az inzulin és a leptin receptorok közötti hibás kommunikációra vezethetők vissza.

A vércukorszint emelkedésének következtében az inzulin is felszabadul, hogy elraktározza a többlet energiát. Ennek egy kis hányadát keményítőként (glikogénként) tárolja el a szervezet, a nagyobb részét azonban zsírként. Vagyis az inzulin elsődleges szerepe nem a cukorszint csökkentése, hanem a plusz energia elraktározása szűkösebb időkre. A vércukorszint csökkenése csupán mellékhatás a tárolási folyamatban.

A vércukorszint csökkentését célzó kezelések növelik az inzulinszintet, tehát többet ártanak, mint használnak, mivel tovább mélyítik a sejtek közötti hibás kommunikációt. Az inzulin adagolása azért ront a helyzeten, mert rosszabbá teszi az inzulin- és leptinrezisztenciát. Az inzulinterápiát ajánló orvosok tehát sok esetben idő előtti halálra ítélik a más típusú terápiát igénylő pácienseket.

A cukorbetegség és „társai”

A 2-es típusú diabétesz általánosságban is növeli a szívbajok kockázatát, de a nem cukorbetegekhez képest átlagosan 15 évvel korábban jelentkeznek olyan problémák, mint például a szívroham, az agyvérzés és egyéb szív- és érrendszeri betegségek. Amellett, hogy a diabétesz elleni gyógyszerek mellékhatásai halálosak is lehetnek, a cukorbetegség ráadásul további egészségügyi problémákhoz is vezethet:

• Szívproblémák és agyvérzés: a cukorbetegek körében 2-4-szer magasabb a szívproblémák következtében történő elhalálozás és a szélütés aránya.
• Magas vérnyomás: a cukorbetegek 75%-ának magas a vérnyomása (130-180 Hgmm vagy magasabb).
• Vakság: a 20 és 74 év közötti felnőtt lakosság körében a látás elvesztésének vezető oka a diabétesz.
• Veseproblémák: a veseelégtelenségek fő oka a cukorbaj. (Az USA-ban és Puerto Ricóban 2005-ben több mint 45 700 ember szenvedett súlyos vesebajban és 178 700 részesült dialízisben.)
• Idegrendszeri bajok: a diabéteszesek 60-70%-a szenved enyhe vagy súlyosabb idegrendszeri zavarokban, ilyen például a lábak vagy kezek csökkent érzékelése vagy fájdalmai, renyhe emésztés, kéztőalagút-szindróma vagy merevedési zavarok.
• Amputációk: az USA-ban 2004-ben 71 000 lábamputációra került sor diabétesszel összefüggésben.
• Fogproblémák: a cukorbetegek körülbelül egyharmada küzd különböző fog- és szájüregi problémákkal is.
• Terhességi komplikációk: a fogantatást megelőzően, illetve az első trimeszterben rosszul kezelt 1-es típusú cukorbetegségben szenvedők 5-10%-a komolyabb születési rendellenességekre számíthat, illetve a terhességek 15-20%-a spontán vetéléssel végződik.