A spárga lehet fehér, lehet zöld, mindenképpen a drága ételek közé számítjuk, mert a termesztése elég „macerás”. A vizelethajó gyógyszereknél vagy a lúgosító csodaszereknél mégis olcsóbb. Igazi szezonja a nyárelő, de nagyobb boltokban már télen is kapható. Nézzük, mire jó!

A spárgát, legyen fehér vagy zöld, a mérsékelt égövön termesztik, főként Németországban, Franciaországban, Spanyolországban, Belgiumban, Görögországban és Hollandiában. Május elejétől június végéig „szüretelik”. Nem véletlenül számít a drágább ételek közé, mert igen sok gondoskodást, figyelmet követel. A fehér spárga homokos talajon terem a legjobban. A kibújt hajtásvégeket kézzel szedik, a talajt utána elsimítják, hogy a következő hajtás felismerhető legyen a talajrepedésekben. A zöld spárgát hagyják szárba szökni, mert napfényen növekszik. Gyors növekedése következtében naponta szedhető. A szezon végén a spárgát hagyják teljesen kifejlődni, hogy a gyökér pihenhessen, ez garantálja a gazdag termést a következő évre.

Kína, Egyiptom, Róma kedvence

Az ókori Kínában a spárga fogyasztását köhögés és húgyrekedés ellen javasolták. Egyiptomi sírokban is szerepelt a spárga, táplálékként kísérte a túlvilágra a holtat. A római történetíró, Plinius nemcsak ínycsiklandó falatként dicsérte, hanem a gyomorra kifejtett jótevő hatásáért is. A XVI. században a mai német nyelvterületen már termelték a kolostorkertekben, a fejedelmi asztalokon is kedvelt zöldség volt. Egy ideig gyógyszernek tekintették, és minden gyógyszertárban rendelkezésre kellett állnia.

Mire figyeljünk, ha spárgát vásárolunk? A növény jó minőségét az egyenes rudacskákról és a szilárdan zárt fejekről lehet felismerni. A friss spárga levágott szárának vége ne legyen száraz, zsugorodott, elszíneződött. Ha spárgát ujjaink között forgatjuk, halk ropogást kell hallani. A zöld spárga több vitamint tartalmaz, mint a fehér, és gyakran aromásabb is.

Miben rejlik a gyógyhatása?

A spárgát mindenekelőtt vese- és hólyagpanaszok esetén javasolják. Vizelethajtó hatása gyakran már fél óra múlva is érezhető. A vizelet tipikus szaga az asparagin hatóanyagától származik. Az alábbi táblázat mutatja, miért számított gyógyító növénynek a spárga, és miért érdemes fogyasztani ma is. Nem is gondolnánk, mennyi hasznos vitamin és ásványi anyag van benne:

Vitaminok (100 g/mcg)
– A: 0,045
– D: 0
– E: 1,8
– K: 0,0395
– B₁: 0,09
– B₂: 0,11
– Niacin: 0,93
– B₆: 0,04
– Folsav: 0,0164
– B₅: 0,35
– B₇: 0,0007
– B₁₂: 0
– C: 16

Ásványi anyagok (100 g spárga/mcg)
– Nátrium: 4
– Kálium: 203
– Kalcium: 26
– Magnézium: 18
– Foszfor: 46
– Kén: 46
– Klór: 53
– Vas: 0,651
– Cink: 0,401
– Réz: 0,156
– Mangán: 0,102
– Fluor: 0,048
– Jód: 0,007

Tápanyagtartalom (g/100 g)
– Kalória: 75
– Fehérje: 1,9
– Zsír: 0,1
– Szénhidrát: 2,2
– Ballasztanyagok: 1,5

(Érdemes megjegyezni, hogy a spárga erősen lúgosító hatású, tehát segít helyreállítani a vér sav-lúg egyensúlyát. Az említett vizelethajtó hatásának köszönhetően huzamosabb fogyasztása enyhíti a reumás fájdalmat, a köszvényes panaszokat. Természetesen nem ehetünk mindennap spárgát, ezért télen keressünk például olyan, üvegben kapható növényt, amelyben nincs tartósítószer. Napi 1 dl összeturmixolt, leszűrt spárgalé már hatásos lehet – a szerk.)

(Forrás: Mediatime.ch, németből fordította: Koncz László)