Divatba jött az egészséges életmód követése, az élethosszon át megőrzött jó kondíció iránti igény. Ennek jegyében sokan már a piciket is edzésre fogják, mondván: időben kell elkezdeni a fitt életet. Uszodába viszik az egy-két hónapos csecsemőt, de a veszélyeket nem ismerik.

Belgiumban, az Országos Tudományos Kutatási Alap szervezésében, dr. Bernard projektvezető irányításával a közelmúltban fejeződött be egy vizsgálat, amely a csecsemők és kisgyermekek rendszeres uszodai edzésének a tüdőre és a légzőszervekre gyakorolt káros hatásait elemezte. Az összegyűjtött adatok alapján megállapították: az uszodák vizének fertőtlenítő anyagai jelentős mértékben növelik a gyermekkori allergiás és légzőszervi betegségek megjelenésének a kockázatát.

Tüdőt veszélyeztető klórvegyületek

Vizsgálták a fedett uszodák levegőjét szennyező, irritáló gázok, aeroszolok mennyiségét és azok hatását a csecsemők és a 3 évnél fiatalabb kisgyermekek szervezetére. A vizsgálatban 341, 10-13 éves iskolás gyermek vett részt, akik közül 43-an csecsemőúszás-programban vettek részt. Megállapították, hogy az úszást csecsemőkorban elkezdőknél a kilélegzett nitrogén-monoxid, illetve vérükben az aeroallergén-specifikus szérum immunglobulin mennyiségében nincs különbség, viszont náluk jelentősen kevesebb volt bizonyos szérum sejtfehérjék mennyisége, amelyek káros hatással voltak a tüdőkapacitásra. Emiatt náluk jóval nagyobb volt az asztma, illetve a rendszeresen és makacsul visszatérő hörghurut kockázata. Az ártalmas hatásokat egyéb, a fedett uszodák levegőjében lévő káros anyagok is fokozzák.

A vizsgálatok során a kutatók megállapították, hogy az általuk meglátogatott fedett uszodák medencéinek vizét erősen klórozzák. Fertőtlenítésre nátrium- vagy kalcium-hipokloritot, klórgázt, vagy egyéb klórtartalmú vegyületeket használnak. Általános tapasztalat, hogy az uszodák üzemeltetői a fertőtlenítőszer megjelöléseként egyszerűen csak a „klórozott víz” feliratot alkalmazzák, holott az általuk használt vegyszerek nagyon különbözőek, és oxidatív hatásuk sem egyforma.

E vegyszerek alkalmazásánál egyáltalán nem veszik figyelembe, hogy azoknak, amelyeknek erőteljesebb az oxidatív hatásuk, lényegesen nagyobb a kockázatuk, mert reakcióba lépnek az úszókról a vízbe kerülő verejték, nyál, esetleg vizelet hipokloridjával, és olyan nitrogénvegyületekké alakulnak, amelyek irritálhatják a bőrt, a szemet, illetve a légutakat is.

A kicsiknek árt a fedett uszoda

E káros anyagok közül a monokloramin és a dikloramin nem oldódik fel a vízben, így kevésbé káros, ám a trikloramin, nitrogén trikloriddá alakulva, gáznemű anyaggá változik, amelyet az úszók belélegeznek. Az uniós normák szerint a fedett úszómedencék klórtartalma 300-800 mcg/m3 között változhat. Az uszodák üzemeltetői általában a felső értéket, a magasabb koncentrációt részesítik előnyben, így folyamatosan és erősen szennyezik a zárt tér levegőjét.

Növeli a kockázatot, hogy a hipoklórsav és az egyéb ártalmas klórvegyületek molekuláinak nagy része közvetlenül a medence feletti légrétegben található, vagyis úszás közben belélegezzük ezeket. Az uszodák fertőtlenítésére használt klórvegyületek toxikus hatása már régen közismert. Számos vizsgálat bizonyította, hogy felnőtteknél is átmeneti vagy krónikus tüdőkárosodást okozhatnak. Az ilyen légzésfunkció problémák szerencsére általában pár hét alatt megszűnnek, ám a fejletlen, gyenge immunrendszerű csecsemőket vagy a 3 év alatti kisgyermekeket nagyobb veszélyek fenyegetik.