Ősszel, télen általában felerősödnek a vesével, húgyhólyaggal kapcsolatos panaszok, főleg azoknál, akik érzékenyebbek a hideg, nyirkos időjárásra. Ha pedig meglévő, ismétlődő felfázással, hólyaghuruttal bajlódik valaki, ilyenkor gyakrabban kínozzák a kellemetlen tünetek.

Tavasszal is fenyegetnek hasonló veszélyek, hiszen a melegebb idő kicsalogat bennünket a szabadba, és egyre többet tartózkodunk a természetben. Csodálatos dolog ez, testünk-lelkünk felfrissül tőle. Ám a kirándulás, a piknik egyszersmind könnyelműségre csábít: szívesen üldögélünk a még kissé hűvös földön vagy szikladarabon akár hosszabb időn át, esetleg élvezzük a mezítláb járás örömeit a harmatos fűben – és anélkül, hogy észrevennénk, máris kész a baj. Elsősorban a nőket, valamint a túl sokáig nedves fűben vagy hideg kövön üldögélő gyermekeket érinti a felfázás, majd annak szinte törvényszerű következményeként a hólyaghurut.

Ugyanígy járhatunk, ha a sportolás vagy testmozgás miatt átnedvesedett zoknit nem cseréljük ki szárazra, ha huzamosabb ideig tartózkodunk huzatos helyen úgy, hogy a derekunk szabadon van vagy csak vékony ruhadarab fedi; és akkor is, ha hideg vizes úszómedencében töltjük a fél napot, ráadásul a nedves fürdőruhát is magunkon hagyjuk, miután kijöttünk a vízből.

Hólyagpanaszok: nincs mindig baktérium a vizeletben

A hólyagfertőzés (cystitis) nőknél igen gyakori, minden ötödiknél évente legalább egyszer jelentkeznek húgyúti panaszok, és ha nem megfelelően kezelik, a hólyaghurut könnyen visszatérővé válhat. A fertőzések több mint fele a felső húgyutakat, a vesét is érinti, és maradandó károsodást okozhat. Figyelemre méltó, hogy még a tünetmentes nők 2-4%-ánál is magas a vizeletben található baktériumok száma, ami fel nem ismert, kezeletlen fertőzésre utal.

A hólyagpanaszok többségét baktériumok okozzák, de a vizeletből való baktériumtenyésztés nem mindig vezet eredményre: a húgyúti fertőzés tipikus tüneteit mutató nők 40%-ánál ugyanis nem mutatható ki számottevő mennyiségű baktérium a vizeletben. Ha viszont találnak kórokozó baktériumot a vizeletben, tíz esetből kilencben az Escherichia coli (E. coli) a bűnös.

Az orvosok a leggyakrabban antibiotikumot írnak fel a hólyaghurut kezelésére. A természetes gyógymódok azonban többnyire hatékonyabbak, mint az antibiotikumok. Sőt, talán merésznek tűnik az állítás, de igaz: kutatások bizonyítják, hogy az antibiotikum-kezelés inkább elősegíti a visszatérő hólyaghurut kialakulását azzal, hogy megzavarja a hüvely flóráját, és támogatja az antibiotikumnak ellenálló E. coli elszaporodását. Az antibiotikum ugyanis általában tönkreteszi a húgycső külső felét borító és védő baktériumpajzs működését.

Étrend, életmód

A legfontosabb, hogy legalább napi 2 liter vizet igyunk meg, ami fokozza a vizelet átáramlását, átöblíti a vesét, a húgyvezetéket, a hólyagot és a húgycsövet.

Kerüljük az egyszerű cukrokat, a finomított szénhidrátokat, az élelmiszer allergéneket, az alkoholt és a fűszereket. A gyümölcsleveket ne tisztán, hanem hígítva igyuk meg.

Megemlítendő a fokhagyma, természetes antibiotikus hatása miatt, valamint vízhajtóként a petrezselyem.