– A módosult tudatállapot sok mindennel elérhető. Ha a legrosszabbra gondolok, a drogok némelyike vagy az alkohol is bárkinél előidézheti. Mennyiben különbözik a hipnózis által kiváltott módosult tudatállapot a vegyszerek hatására előidézettől?

– A hipnotizált páciens tudata tiszta. Tudja, hogy hol van és azt is, hogy mit csinál, csak a környezet felől a saját belső világa felé fordul. Számára a külvilág történései helyett fontosabbá válnak a szubjektív, belső realitások. Leginkább arra figyel, hogy a terapeuta által felidézett egykori szituációban miként élt át egy eseményt, abban a helyzetben mit mondtak neki a körülötte lévő személyek, milyen volt az akkori környezet, vagy éppen arra koncentrál, hogy egy bizonyos történés idején ő hogyan viselkedett, milyen érzelmeket tapasztalt.

A pszichoterápia más módszerei is élnek a régmúlt események felidézésének a lehetőségével, ám azok a terápiák általában lényegesen hosszabbak. A hipnózis segítségével módosult tudatállapotba kerülő páciensnél többféle terápiás módszer is alkalmazható. Ezek egyike a hipnoanalízis, amellyel a módosult tudatállapotba került páciensnél könnyebb feltárni a benne rejtőző valódi érzelmeit, másokhoz való viszonyát, álmait, mint ébrenléti állapotban. A hipnoterapeuta a tünetek feloldására vagy megszüntetésére viselkedésterápiás elemeket is alkalmazhat. Az elmondottakból kitűnik, hogy a hipnózis bőven merít elemeket másfajta pszichoterápiás módszerekből, ám a technika önállóan, önmagában is alkalmazható.

– Mi a lényege az önálló hipnoterápiás modellnek?

– A hipnózis egyik alapfeltétele a két fél erős egymásra hangolódása, vagyis érzelmi összhangja. Ez a harmónia a páciensnél úgynevezett áttételes pszichés jelenséget hoz felszínre. Ilyen például az archaikus bevonódás, ami azt jelenti, hogy a páciens a hipnotizőrt érzelmileg, mint valamely szülőjét, apját, anyját, testvérét „érzékeli”, és az irántuk táplált gyermeki érzéseket a terapeutára vetíti ki. A terapeutának ezeket a megnyilvánulásokat éppen olyan finoman, körültekintő alapossággal kell kezelnie, mint a pszichoanalízisben az áttételi jelenségeket.

További fontos jelenség a társas támogatás, amelynek során a terápia ideje alatt a páciensnek folyamatosan érzékelnie kell, hogy nincs egyedül, mellette van a hipnotizőr, aki a külvilág valóságos funkcióit kezeli. Így nyugodtan rábízhatja magát, és bátran koncentrálhat a belső világára, emlékeire, érzelmeire. A társas támogatással, képletesen szólva, a hipnotizőr mintegy „kézen fogja” és úgy vezeti a páciensét. Ez a fajta hipnózis terápia már távol áll a kezdetben alkalmazott autoriter technikától. Ezek részben hazai (Bányai Éva, Mészáros István munkássága), másrészt külföldi kutatások eredményei.

– Újabban allergiásokat is kezelnek hipnózissal. Milyen eredménye van a terápiának, meddig maradnak tünetmentesek a betegek?

– A szakma új területe a pszichés eredetű allergiás tünetek kezelése. Le kell szögeznem, hogy nem minden allergiafajta kezelhető hipnózissal. Ez a technika kizárólag a pszichés eredetű betegség kezelésénél hatásos. A penicillin- vagy gyógyszerallergiások például nem kezelhetők ilyen módon. A betegek többsége viszont nem ebbe a csoportba tartozik: náluk a pollenek, a házi por váltja ki a kellemetlen, elhúzódó tüneteket.

Az allergia pszichoterápiás szempontból a szervezet immunrendszerének fóbiájaként is felfogható. A szervezet – valamilyen negatív pszichés hatás következményeként – a külvilágból érkező anyagok közül némelyiket „veszélyes anyagnak” minősíti és harcolni kezd ellene. Nagyon sok esetben a folyamatos frusztráció gerjeszti az allergiás folyamatok kialakulását. Jómagam csaknem 20 évvel ezelőtt külföldön, Heidelbergben és Münchenben sajátítottam el az allergiás esetek kezelésének hipnoterápiás technikáját, és azóta sikerrel alkalmazom a tartós pszichoszociális frusztráció miatt kialakult esetek kezelésénél.