Használ Ön fogkrémet, kozmetikumokat, hajfestéket, „fújós” naptejet? Szed gyógyszert, táplálékkiegészítőt? Talán nem tudta, de a titán-dioxid nanorészecskék megtalálhatók a hétköznapi cikkekben. Ezek a parányok felhalmozódnak, és genetikai károsodást, daganatot okozhatnak. 

  Mindeddig ártalmatlannak tartották a titán-dioxid nanorészecskéket, mivel nem lépnek kémiai reakcióba. Valóban, nem is kémiai reakció, hanem felszíni interakció az, amit a nanorészecskék a környezetükben gyakorolnak. Kutatások azt mutatták, hogy a kísérleti állatokban genetikai károsodást okoztak, egyszeres és kettős DNS száltöréseket idéztek elő, emellett kromoszómakárosodáshoz és gyulladáshoz vezettek. Ezeknek pedig mindegyike fokozza a rosszindulatú daganat képződésének kockázatát.  

Parányi, vándorló gyilkosok

  A Kalifornia Egyetem (UCLA) rákkutató központjának kutatása az első, amely kimutatta, hogy a nanorészecskék ilyen hatással lehetnek a szervezetre. A titán.dioxid nanorészecskék felgyűlnek a különböző szervekben, mert a szervezetnek nem tudja eltávolítani őket. 

A parányi részecskék keresztül-kasul vándorolnak a szervezetben – mondja az egyetem professzora, Robert Schiestl –, mindenhova bejutnak, mert olyan kicsik, hogy bejutnak a sejtek belsejébe is, és megzavarhatják a sejten belüli működést. Vándorolnak a testben, mindenfelé oxidatív stresszt okozva. A folyamat vége sejtelhalás.

  „Valószínűleg a nanorészecskék okozta oxidatív stressz vagy a gyulladás az, ami a genetikai károsodást előidézi. Minthogy a nanorészecskék alkalmazása egyre nagyobb mértékű, kutatásunk eredménye aggodalomra ad okot. A titán.dioxid előállítására egy egész nagy iparág épült, amelynek az éves termelése 2 millió tonna.” 

Jobb az óvatosság: olvassuk a címkéket!

  A professzor szerint lehetséges, hogy a spontán kialakuló rosszindulatú daganatok egy része éppen a titán-dioxid expozíciónak „köszönhető”, ráadásul egyes emberek sokkal érzékenyebbek lehetnek a nanorészecskékre, mint mások. 

A napvédő spraykből kiáramló nanorészecskéket például belélegezhetjük, tehát egyenesen a tüdőbe jutnak, ezért jobb, ha napvédő tejet használunk, mert a bőrön nem hatolnak át a nanorészecskék.

  A kísérleti állat – egér – az ivóvizében kapta a titán-dioxid nanorészecskéket, és az ötödik napon kezdtek el mutatkozni rajta a génkárosodás jelei. Ami az egérnél 5 nap, az az embernél 1,6 év. Persze, nem lehet tudni, hogy hova vezet, ha mindennap, rendszeresen kerülünk közvetlen kapcsolatba ezekkel a részecskékkel. Különösen a nanorészecskék gyártásánál alkalmazott emberek lehetnek veszélyben – mondja a patológus-onkológus-környezeti egészségtudós professzor. 

  Helyénvaló óvatosság volna korlátozni a titán-dioxid nanorészecskék fogyasztását, azokét, amelyeket a gyógyszerek adalékanyagaiban, az élelmiszer-színezékeben és a többi, nem feltétlenül szükséges adalékanyagokban juttatunk a szervezetünkbe. Figyeljünk, olvassuk el az ételek, kozmetikumok, tisztítószerek stb. címkéit! 

(Forrás: Független.hu)