A tél derekán járunk, hideg, zimankós az idő, és ez sokunknál együtt jár azzal, hogy majd’ megfagy a kezünk, lábunk. Ez ellen azonban tehetünk: aki fázós, figyeljen a táplálkozására, fogyasszon melegítő hatású ételeket – tanácsolják a hagyományos kínai orvoslás (hko) követői.

A hagyományos kínai orvoslásban az élelmiszereket különböző csoportokba sorolják aszerint, hogy melegítő vagy hűtő hatást fejtenek ki (a jin vagy a jang energiákat erősítik – a szerk.), milyen az ízük és mely energiapályákra hatnak elsősorban. Így megkülönböztetnek forró, meleg, semleges, hűsítő és hideg táplálékot – fejti ki Claudia Nichterl, osztrák hko-táplálkozási tanácsadó.

Hogyan aktiváljuk az energia áramlását?

A fázós embereknek éppen télen kellene olyan élelmiszereket fogyasztaniuk, amelyek melegítő hatásúak. „Ha valakinek hideg a kéz- és lábujja, az a hko szerint azt jelenti, hogy a testében többnyire stagnál, illetve gátolt az energiaáramlás, ezért nem jut elegendő energiához minden testrész, így tehát meleghez sem” – magyarázza a szakember. Ilyen esetben egyrészt melegítő ételekkel kell táplálkoznia, másrészt az energiaáramlás megindításához testmozgásra is szükség van.

Legyen szó bármiről – hús, köret, zöldség, gyümölcs, italok és fűszerek –, melegítő élelmiszerek minden évszakban a rendelkezésünkre állnak. A húsok közül elsősorban a vörös húsok melegítő hatásúak, tehát a marha-, sertés-, bárány-, vad- és kacsahús. Ugyancsak belülről melegítenek az olajos magvak, többek között a dió- és mogyorófélék, valamint a gesztenye. A gabonafélék közül a rizs, a köles és a tönkölybúza az, amely önmagában ugyan semleges hatású, ám pirítás, majd az azt követő főzés eredményeképpen melegítő hatást fejt ki.

Nem szabad elfeledkeznünk a hagyományos téli zöldségekről sem, a cékláról, a fehér és lila káposztáról, a savanyú káposztáról, a sütőtökről, a vörös- és póréhagymáról. E zöldségfélék nemcsak melegítő hatásúak, hanem fontos vitaminforrások, és erősítik a szervezet ellenálló képességét is.

Melegítő fűszerek, italok, alkohol

A megfelelő fűszerek használata szintén kiemelkedően fontos a téli időszakban. A fahéj, az édeskömény, az ánizs, a csillagánizs, a szegfűszeg, a kardamom, a csili, a fűszerpaprika, a gyömbér és a fokhagyma mind-mind képes „befűteni” a testünket. Ezeket a fűszereket az európaiak is hosszú ideje használják nagyobb mennyiségben, a téli ételek elkészítésénél – gondoljunk csak a forralt borra, a mézeskalácsra vagy más téli finomságokra.

Ami az innivalókat illeti: az édesköményt, köményt, ánizst, fahéjat, szegfűszeget, gyömbért és kardamomot tartalmazó gyógynövényteák mind belülről melegítik a szervezetünket. Ajánlatos például jógiteát inni, amelyben ezek a fűszerek együtt vannak jelen. A melegítő hatás érdekében akár még a forró vizet is ízesíthetjük gyömbérrel és fahéjjal.

A hagyományos kínai orvoslás szerint a mértékkel fogyasztott alkohol hatása szintén pozitívan értékelhető. „Aki fázik, annak rendszerint jót tesz egy kevés alkohol. Elsősorban kezdődő megfázás esetén tehet csodát egy csésze rumos tea” – állapítja meg Nichterl. Egy pohár forralt bor vagy puncs ellen sincs semmi kifogása a hagyományos kínai orvoslásnak. Ezek az italok hagyományosan az adventhez kötődnek, éppen úgy, mint az adventi aprósütemények és a mézeskalács sütése – és ez nem véletlen.

Ha télen a szabadban szeretnénk lenni, nemcsak meleg ruházatra van szükségünk, hanem belső melegítésre is, amit az alkoholtól megkaphatunk. Ha az alkoholt a klasszikus forralt bor és a puncs fűszereivel, fahéjjal és szegfűszeggel párosítjuk, növelhetjük a melegítő hatást. Figyelni kell azonban arra, hogy a meleg alkohol és a magas cukortartalom a gyomor és a belek intenzívebb vérellátása következtében felgyorsítja az alkohol felszívódását, és így gyorsabb lerészegedéshez vezet…

Télen inkább párolva, főve, sütve

Az, hogy miért melegítő hatású néhány élelem, függ többek között az aromájától, az ízétől, valamint az elkészítés módjától is. Azok az élelmiszerek, amelyeket főzünk, párolunk, sütünk vagy pörkölünk, melegítik a testünket, ezért télen ezeket előnyben részesítjük a nyers koszttal szemben. Vegyük például a semleges hatású lazacot, amely megsütve melegít, ám ha szusiként esszük, a hideg hatású szójaszósszal körítve, akkor hűt.

A hűtött és emellett még hűsítő hatású ételek és italok – mint például a hűtőszekrényben tárolt narancslé – fogyasztásakor az emésztőrendszerünk különösen erős igénybevételnek van kitéve. A szervezetnek sok energiájába kerül, amíg a gyomor felmelegíti a hideg gyümölcslevet. Az ujjaink lehűlnek, végső soron amiatt, hogy az emésztőrendszer túlterhelt, következésképpen az egész szervezetre kiterjedő lehűlés szabad utat enged a megfázásnak – fejti ki a kínai orvoslás szakértője.

Azt tanácsolja ezért, hogy a nap elején, rögtön reggel juttassunk a szervezetünkbe valami meleget, ami az egész testre kiterjeszti jótékony hatását. Javasolja például, hogy fogyasszunk el egy adag főtt zabpehelykását fahéjjal és almakompóttal. Aki fázós, ritkán egyen déligyümölcsöket (banánt, kivit, citrusféléket, ananászt). Ezek a gyümölcsök származási helyükön töltik be feladatukat: hűtenek.

Célszerű a tej és a tejtermékek (joghurt, kefir, túró) fogyasztásának csökkentése is, hiszen ezek éppen a náthás időszakban nemcsak hűtenek, hanem ráadásul nedvesítő hatásúak is. (Fokozzák a nyákképződést – a szerk.) A nyers koszt a testközepet (a hko szerint ide tartozik a gyomor, a lép és az emésztőszervek) hűti, ezért fogyasztása ritkábban, vagy főtt ételekkel kombinálva ajánlatos. Télen például a fejes salátát ne önálló fogásként, hanem például borjúsült és burgonyaköret mellé együk.

(Németből fordította: Mészáros Csilla)

Ha érdekli a téma, ajánljuk figyelmébe az alábbi cikket is:

Hideg és a megfázás ellen melegen ajánljuk!