Újhold és hajdina

Méltánytalanul merült feledésbe az ősi magyar gabonaféle, a hajdina. A pici magokban rengeteg gyógyító erő rejlik, és most, a hideg időben gyakrabban kialakuló betegségek (hólyagbántalmak, meghűlés, felfázás, reuma stb.) idején érdemes kipróbálni. Milyen is a hajdinamüzli?

„Senki sem ad neked jobb tanácsot, mint te önmagadnak.”
(Cicero)

Amikor a Hold pályája a Föld és a Nap közé kerül, újholdról beszélünk. A Hold és a Nap ilyenkor csaknem egy időben kel és nyugszik, ezért az éjszakai égbolton nem lehet látni a Holdat. Az újhold 2-3 napig is eltart. Ez az együttállás hatalmas univerzális energiát képvisel, a legközismertebb megnyilvánulása az árapály jelenség, amikor is a két égitest energiája összeadódik, és különlegesen magas dagály következik be.

Újholdkor könnyebben távoznak a káros anyagok

A jelenség legközelebb február 14-én esedékes, akkor lesz újhold ideje. Új elhatározásokat hozhatunk testi és lelki szinten is, ebben a döntésben a két bolygó állása is támogatni fog majd bennünket. Ez a holdfázis minden élő szervezetből, így az emberekéből is megterhelő hatást vált ki. Elődeink megfigyelték, hogy az újholdkor megkezdett böjt, koplalás, tisztítási, méregtelenítési folyamat sokkal hatékonyabb, mint a más időszakban véghezvitteké, mert a két égitest vonzóereje ilyenkor hatékonyan segíti a káros anyagok távozását.
A karácsonyi és újévi ünnepek bőségesebb étkezése után visszafogottabb és egészségesebb étrend követésével több energiához juttathatjuk szervezetünket. Még tart a tél, nem tekinthetünk el a fagyos, hideg időjárástól, a náthás, influenzás betegségek terjedésétől, ezért táplálékunknak, ételeinknek is ehhez a helyzethez kell alkalmazkodnia. Változatos, energiát adó, elsősorban melegítő ételeket együnk, de azokat is mértékkel fogyasszunk.
Az egyoldalú, nem elég tudatosan kialakított táplálkozás különösen a végtagok vérellátási zavarainak kialakulásában lehet káros. A hideg végtagok, visszérbetegségek, a koncentrációs képességek csökkenése, szédülés, gyengeség valamennyi tünete csökkenthető a helyes táplálkozás kialakításával, és kedvező irányba változhat meg a szervezetünk.

A soknevű gyógyító

Ismerünk egy P-vitaminban dús gabonafélét (a P-vitamin a C-vitamin kísérője, általában ugyanazokban az élelmiszerekben fordul elő, segíti a C-vitamin felszívódását, erősíti a hajszálereket), amely egyben gyógynövény is. Manapság sajnos kevéssé használatos. Ez a hajdina, más néven pohánka, tatárka, pogánymag, szkíta mag, haricska, szerecsenbúza.
Ez a méltánytalanul feledésbe merült növény ősi magyar gabonaféle. A makrobiotikus étrend szerint a legmelegebb energiát adó étel, így a főként hideg időben kialakuló betegségek (hólyagbántalmak, meghűlés, felfázás, fülbetegségek, reuma, vesebetegségek stb.) esetében használhatjuk. Ma sok keresgélést, utánjárást igényel, ha hozzá akarunk jutni az értékes gabonához. Ennek a szerény növénykének a magja kiváló élettani hatású, speciális alkotóelemeket tartalmaz, ezért a táplálkozásban és a gyógyászatban egyaránt kiemelkedő jelentőségű.

Az ősi, tápláló kis magok

A hajdina (Fagopyrum esculentum M.) a valódi gabonaféléktől eltérően a keserűfűfélék családjába tartozik. Levelei ágaskodó száron hegyesek, az alakjuk szívre vagy nyílhegyre emlékeztető, élénken zöld, majd vöröses árnyalatot vesznek fel. A növény virágai júliustól szeptemberig nyílnak, apró fehér vagy rózsaszínbe hajló, rövid bogernyőket képeznek. A virágok jó mézelők. Termése apró, háromszögletű világosbarnás mag.
Őshazája Közép-Ázsia. Kínában már évezredek óta ismert, honosított, ma is termesztett gabonanövény. A nomád törzsekkel került Európába, ezt tükrözi több népies neve is (tatárka, pogánymag, szkíta mag). Hazánkban korábban ismert, termesztett élelmi és takarmánynövény, Erdélyben fő táplálék volt. Ausztriában emberi táplálékként, Németországban gyógynövényként használják, Oroszországban (grecska), Lengyelországban (haricska) alapvető élelmiszerként ismert. Termesztése igénytelen környezetben is lehetséges, a fagyokra és a túl sok csapadékra, valamint az erősen kötött, agyagos és meszes talajokra érzékeny. A tavaszi fagyok elmúltával már szabadföldbe vethető.

Érfalvédő, immunerősítő

A hajdina magja és virágzó növényei gyógyhatásúak. Élettani hatása elsősorban a gabonafélékre jellemző magas tápanyagtartalma miatt elismert. Ásványi anyagokat, sókat (Fe, K, Ca, Na, Mg, F, P), vitaminokat (B1, B2,) tartalmaz. Zöld hajtásaiban rutin és más flavonoidok mutathatók ki. Jelentős az értékes, többszörösen telítetlen zsírsavtartalma is. A hajdinában található a P-vitaminnak is nevezett rutin ismert, fontos gyógyszer, amely az érfalakra, azok rugalmasságára jótékonyan hat. A flavonoid vegyületekkel a szabad gyököktől is védi, erősíti az erek falát. C-vitaminnal együtt „eltömíti” az érfalakat, ezzel megállítja a kis visszerek vagy az aranyér vérzéseit, megelőző és gyógyító hatású a vénák betegségeiben, visszérbetegségekben.
Más gyógynövényekkel társítva kedvező hatású a magas vérnyomás csökkentésében, a fogínyvérzések, orrvérzések megszüntetésében, valamint a szövetek kedvező vérellátásában, mivel javítja a vérkeringést. Segít gyenge libidónál, gyulladást csökkent ízületi, reumatikus problémák esetén. Az immunrendszer erősítésében úgy vesz részt, hogy hatóanyagai védelmet nyújtanak a baktériumok támadásaival szemben, vegyületei sejtszinten megakadályozzák a C-vitamin oxidációját. A népgyógyászatban a növényt bizonyos bőrpírral és magas lázzal járó fertőző betegségek kezelésére, valamint fagyási sérülések esetén is alkalmazták.
Tápanyagtartalma elismert energiaforrás, fehérjében, szénhidrátokban és növényi zsírokban gazdag. A hajdina könnyen emészthető, az érzékeny gyomrúaknak, gyermekeknek, serdülőknek (magas foszfortartalma miatt), időseknek és betegeknek is ajánlott a fogyasztása. A más gabonafélékre érzékenyek, allergiásak is fogyaszthatják, hiszen sikérmentes.
Felhasználása, alkalmazása során ügyelni kell arra, hogy a friss hajdina fagopyrin (fényérzékenyítő anyag) tartalma – főként napfény hatására, a Hypericin fajokhoz hasonlóan – bőrgyulladást okozhat. Ezért a friss hajtásokat és a termést fogyasztás előtt le kell forrázni, csak az után használjuk fel! A hajdina hatóanyaga, a rutin, fontos gyógyszeripari alapanyag.

Hogyan fogyaszthatjuk?

A hajdina terméséből, lisztjéből sütemény, gombóc, májgaluska, kása, galuska is készülhet. Elkészíthetjük (rizses ételek helyettesítésére) zöldségekkel, akár húsok mellé is. Egyes vidékeken a disznótoros étkeknél használják, májas hurkába teszik rizs helyett. Felhasználhatjuk a vegetáriánus étrendben is, pástétomot, fasírtot készíthetünk belőle (a hajdina helyettesítheti a húst). Laktató étel, gondos fűszerezéssel finom – és nem utolsósorban egészséges ételeket, ízeket érhetünk el vele.
A hajdina elkészíthető például müzliként az alábbiak szerint (2 személyre):

  • 200 g hajdina (forrásban lévő vízzel gondosan leforrázunk, majd leszűrjük)
  • 4 dl víz egy csipetnyi sóval
  • 3 aszalt szilva, apróra vágva
  • 2 evőkanál aranymazsola
  • 2 evőkanál akácméz, hársméz vagy gesztenyeméz
  • 2-3 evőkanál tejszín vagy natúr joghurt
  • csipetnyi őrölt fahéj

Az előzőleg leforrázott, lecsepegtetett hajdinát a vízben csipetnyi sóval főzzük meg. (Az esetleg megmaradó vizet csepegtessük le a megfőzött hajdináról.) Amikor már nem forró, keverjük bele a hozzávalókat, majd töltsük tálkákba.
Jó étvágyat kívánok minden kedves olvasónak, aki egy falat egészségre vágyik!

Németh Imréné Éva
természetgyógyász, fitoterapeuta
Életmód-tanácsadás