Ennek „eredménye” egy összeragadt, székrekedést okozó képződmény a belekben, nem pedig tápanyagokban dús, könnyen megemésztett étel. A megemésztetlen glutén az immunrendszert a későbbiekben a vékonybél megtámadására készteti, és eközben különböző kellemetlen tüneteket okoz. A legyengített vékonybélen keresztül végül nem szívódik fel tápanyag, így különböző egészségi problémák (vérszegénység, csontritkulás stb.) jelennek meg.

A mai búzafélék mások!

A lisztérzékenységben szenvedő betegek számának gyors növekedése és a glutén intolerancia enyhébb formái azonban nem igazán meglepőek, ha belegondolunk: napjainkban olyan étrend terjedt el, amely nagyrészt gabonából származó szénhidrátok fogyasztását írja elő. Meg kell azonban jegyezni, hogy a napjainkban fogyasztott búzafélék egészen mások, mint azok, amelyeket elődeink fogyasztottak. A hibridizáció következtében a búzában található glutén mennyisége igencsak megnövekedett.

A 19. századig bevett szokás volt, hogy a búzát más gabonafélékkel, babbal vagy csonthéjasokkal keverték össze, kizárólag búzát csak az utóbbi 200 évben őrölnek a malmok finomlisztté. Az ebből következő magas gluténtartalmú, finomított gabonán alapuló étrend – amelyet legtöbbünk a gyerekkorunk óta természetesnek vesz – egyszerűen nem volt része az előző generációk étrendjének.

A lisztérzékenység gyakran évekig észrevétlen maradhat, mivel a tünetek nem mindig a betegség kialakulásával egy időben jelennek meg, ez a tény pedig további szövődményeket okozhat. Korábban a lisztérzékenység ritka betegségnek számított, így még ma is gyakran előfordul, hogy nem ismerik fel, illetve félrediagnosztizálják – például laktózérzékenységként.

Jól járnánk a búzafélék mellőzésével

Ha valaki lisztérzékenységben szenved – amit egy vérvétellel biztosan meg lehet állapítani –, a további károsodás elkerülése céljából elengedhetetlen, hogy megakadályozza a glutén bejutását a szervezetébe. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a glutén benne lehet bizonyos élelmiszerekben anélkül, hogy tudnánk. Ilyenek lehetnek: levesek, szójaszószok, édességek, hidegkonyhai készítmények, különböző, alacsony zsírtartalmú készítmények. Fogyasztás előtt tehát minden esetben ellenőrizni kell az ételek címkéjét. Érdemes odafigyelni még a maláta, a keményítő, a hidrolizált és texturált növényi fehérjék, a természetes fűszerek fogyasztására is, sőt egyes gyógyszerek, ecetfajták és alkoholfélék is tartalmazhatnak glutént.

Dr. Mercola véleménye szerint az emberek 75-80%-ának csak előnye származna abból, ha az étrendjéből teljes mértékben elhagyná a búzaféléket, beleértve a teljes kiőrlésű gabonát is. Ez abban az esetben is igaz, ha nem szenvednek lisztérzékenységben. A korábban felsorolt problémák mellett ugyanis a lektin és a glutén a szervezetben gyorsan cukorrá bomlik, ami az inzulinszint emelkedését okozza. A magas inzulinszint pedig olyan problémákhoz vezethet, mint a túlsúly, a magas koleszterinszint, a magas vérnyomás, a 2-es típusú cukorbetegség, a rák. Rengeteg búzamentes recepttel találkozhatunk, de alternatívát nyújthat például a kókuszliszt használata is.

(Forrás: The Critical Role of Wheat in Human Disease, angolból fordította: Németh Boglárka)