Rendszeresen éjszakázik, dorbézol, vagy éjjeli műszakban dolgozik? Amennyire csak teheti, változtasson életstílusán egészsége érdekében.

A kevés alvás növeli több betegség kockázatát

A megfelelő alvásritmus és -mennyiség, illetve maga a melatonin termelődése segít megelőzni a korai öregedést, a cukorbetegséget, a depressziót is. Gyökfogó tulajdonságának köszönhetően megelőzi az oxidációt, a daganatok több típusát, többek között a prosztata-, vastagbél- és májrákot, nőknél a mellrákot, valamint lehetséges, hogy az asztmát és az Alzheimer-kórt is.

A melatonin emellett hatással van magára az alvásra, a biológiai órára is. Az alvási ritmus felborulását leginkább azok tapasztalják meg, akik több időzónát átlépve utaznak, vagy éjjeli, illetve váltott műszakban dolgoznak. Ha csak időnként fordul elő egy-egy hosszabb (munka)nap, idővel még „pótolható” a kimaradt alvás, de a tartós és rendszeres éjszakázás, időeltolódás kimeríti a szervezetet, és – balesetekhez, végkimerüléshez vezetve – akár súlyos egészségügyi problémákat, akár halált is okozhat.

Rákkeltő éjjeli műszak?

Az amerikaiak mellett izraeli, haifai egyetemi kutatók tanulmánya is megerősíti, hogy az éjszaka erősen megvilágított helyek környezetében élő nőknél megnövekszik a melldaganat kockázata, mivel a melatonin hormon csökkent termelődése az ösztrogénszint növekedésével jár. Egy seattle-i kutatócsoport kimutatta, hogy azok a hölgyek, akik átlagosan 3 évig vállaltak éjszakai műszakot, 40%-kal, akik ennél is hosszabb ideig éjszakáztak, azok 60%-kal gyakrabban betegedtek meg rosszindulatú melldaganatban. Egy másik, egészségügyben dolgozók között végzett amerikai felmérés szerint azoknál, akik három évtizede vagy akár ennél is hosszabb ideig virrasztottak, azok 36%-kal gyakrabban lettek rákosak.

A rizikóforrást felismerve az Egészségügyi Világszervezet (WHO) még 2007 decemberében bejelentette, hogy „lehetséges” karcinogénként (rákkeltőként) sorolja be a váltóműszakot. Ezzel az éjszakai műszak azonos egészségkockázati kategóriába kerül, mint ha bizonyos toxikus kémiai anyagoknak (pl. triklór-etilén, vinilklorid, poliklórozott bifenolok) lenne kitéve a dolgozó. Fontos tehát, hogy a témával foglalkozó orvosbiológiai és epidemiológiai kutatások hazánkban is elinduljanak, valamint, hogy a már rendelkezésre álló adatok alapján törvény szülessen az éjjeli világítások szabályozásáról.