A stroke a harmadik vezető halálok világszerte, a középkorú és idősebb felnőttek, különösen a férfiak körében a leggyakoribb. A most végzett legújabb vizsgálatok az alvási apnoét is egyértelműen a stroke egyik kiváltó okaként tüntetik fel.

A jelentős tudományos megállapítást az amerikai Nemzeti Egészségügyi Hivatal áprilisi jelentésében tette közzé, és az apnoe (alvásfüggő légzészavar) kezelésére és a gyógyítására hívja fel a figyelmet. Susan Redline, a clevelandi Case Western Reserve Egyetem szakértője szerint az eredmények meggyőző bizonyítékot nyújtanak arra, hogy az obstruktív alvási apnoe egyik kockázati következménye a stroke, összességében pedig a stroke fokozott kockázata a férfiaknál magasabb, még a viszonylag enyhe szintű alvási apnoe esetében is.

Az obstruktív alvási apnoe szinte népbetegségnek számít, oka a felső légutak időszakos beszűkülése vagy elzáródása, ami korlátozza a levegővételt, így az alvást is. A stroke az Egészségügyi Világszervezet (
WHO) meghatározása szerint az agyi érkatasztrófa (gutaütés, szélütés, stroke) az agyműködés általános vagy gócos zavarával jellemezhető, gyorsan kialakuló tünetegyüttes. Ez több mint 24 órán át fennáll, a beteg halálához vezethet, és bizonyíthatóan nincs más oka, mint az agyi érrendszerben kialakult elváltozások.

Bár a korábbi kutatások során a stroke kialakulásában bizonyítást nyert például az életkor, a magas vérnyomás vagy a cukorbetegség szerepe, a most végzett legújabb vizsgálatok az alvási apnoét is egyértelműen a stroke egyik kiváltó okaként tüntetik fel. A kutatók azt is jelezték, hogy a kezeletlen alvási apnoe következménye a magas vérnyomás, a szabálytalan szívverés, a szívelégtelenség, a szívroham, amely végső soron az agyhalálhoz vezethet. Más tanulmányok is igazolják, hogy a kezeletlen alvási apnoe hozzájárul az elhízáshoz, és szerepe van a cukorbetegség kialakulásában is. Összefügg a túlzott nappali álmossággal, ami csökkenti a munkahelyi teljesítményt és növeli a közúti elalvásos balesetek esélyét. Az Egyesült Államokban több mint 12 millió amerikai felnőtt szenved alvási apnoéban, a többségük nem diagnosztizált és nem kezelt.

Hazai adatok

Tavaly hazánkban közel húszezren haltak meg agyérbetegség következtében. Becsült adatok szerint jelenleg több százezer szélütést szenvedett és még életben levő beteg él közöttünk. Magyarországon a közelmúltban, a budapesti Benyovszky Orvosi Központ által végzett Országos Alvásfelmérés szerint az 1000 fős mintavételből a megkérdezettek több mint 40%-a szenved valamilyen alvásproblémáktól, és mindössze egytizedük fordult szakorvoshoz ezzel a gondjával. A kezelés pedig elérhető: légzést könnyítő eszközök, szopókák, szájbetétek, műtét, súlyos esetben folyamatos, úgynevezett pozitív légúti nyomás egy, a fej mellett elhelyezett kisméretű levegőt sűrítő eszközzel. Sok embernél a fogyás is segíthet.

(Forrás: Alvásból – halálba)