Egy felmérés szerint hajlamosak vagyunk „megszépíteni” az orvosunknak vagy másoknak közölt adatokat, ha tudjuk vagy gyanítjuk, hogy nevünkkel, születési dátumunkkal vagy egyéb személyes információkkal együtt bekerül egy számítógépes rendszerbe vagy publikussá válik.

Nem kötik az orvos orrára

Egy ambuláns ellátásokon végzett felmérés során a megkérdezettek 68%-a aggódott amiatt, hogy adatai nyilvánosságra vagy illetéktelen kezekbe kerülhetnek, ha az orvos számítógépes adatbázisban tárolja azokat. Az elmúlt években több mint duplájára nőtt az ambuláns betegek száma. Ők ugyanakkor arról is beszámoltak, hogy az egészségükkel kapcsolatos kérdések hasznosak voltak, mert felhívták a figyelmüket arra, hogy jobban oda kell figyelniük az egészségükre.

Az USA-ban már szinte hagyománynak számít, hogy nem teljesen őszintén válaszolnak az orvosnak, függetlenül attól, hogy ambuláns vagy kórházi kezelésben részesül a beteg vagy a háziorvosát látogatja meg. Egy másik, idei felmérés eredménye, amelyet a General Electric, a Cleveland Clinic és az Ochsner Health System végzett, szintén lesújtó volt: kiderült, hogy a betegek nagy része gyakorlatilag hazudott az orvosnak. A listát a mozgással kapcsolatos információ vezette 13%-os arányban, közel 10% az öngyógyítással és a táplálkozással, 7% a káros szokásokkal: italozással, dohányzással kapcsolatban adott meg valótlan adatot, és 4% hazudott az illegális droghasználatot és a védekezés nélküli szexet illetően.

Magunk alatt vághatjuk a fát

Vajon ez ártatlan füllentés vagy életveszélyes hazugság? Néhány esetben a füllentés valószínűleg csak az orvosok statisztikáit torzítja el többé-kevésbé, más információk azonban a beteg kezelését vagy életét is befolyásolhatják, akár úgy, hogy egy kezdődő betegséget későn vesz észre az orvos amiatt, hogy a beteg elhallgat előle fontos információt.

A számítógépes adatbázisok használata ugyan megnövelheti az adatok kiszivárgásának kockázatát, de vajon felér-e az esetleg elhallgatott problémából adódó egészségi kockázatokkal? Az orvosnak titoktartási kötelezettsége van, így valószínűbb, hogy a rögzített adat a saját munkáját segíti, konferenciákon és egyéb fórumokon pedig legfeljebb egy statisztikai számadat lesz, amit a beteg elmond neki. Ha olyan információt hallgatunk el szégyenérzetünk miatt, ami az orvos munkáját és gyógyulásunkat segítheti, akkor viszont magunk alatt vághatjuk a fát.

Az adatok megszépítésére, elhallgatására sokan nem csak az orvosnál hajlamosak: közvélemény-kutatások során, állásinterjúkon, az iskolában, közösségi oldalakon is sokan „kozmetikázzák” a magukról elmondott, közzétett információkat, vagy elhallgatnak dolgokat. Ezekben az esetekben azt érdemes végiggondolni, mennyi az esélye, hogy ha kiderül az igazság, annak mi lehet a következménye. Néha jogos önvédelemből tesszük, mert nem szeretnénk, ha mindenki ezen csámcsogna, de például a munkahelyünkön egy-egy hazugság vagy elhallgatott információ akár az állásunkba is kerülhet.

(Forrás: Patients May Lie if Electronic Records Are Shared; angolból fordította: G. Á.)