A technológia agyműködésre kifejtett hatásaival foglalkozó kutatás során arra a következtetésre jutottak amerikai kutatók, hogy az internethasználat, különösen a keresés frissen tarthatja az idősek elméjét.

Korai lenne azt állítani, hogy a technológia segíthet legyőzni az Alzheimer-kórt, azonban „amikor az agyunk a Google-t használja, az idegpályák alaposan megváltoznak” – mondta Gary Small pszichiáter, a University of California Los Angeles (UCLA) Memória- és Öregedéskutató Központjának igazgatója. Az új vizsgálat, amely a Journal of Geriatric Psychiatry szakfolyóiratban jelent meg, pont akkor készült el, amikor a szakértők azt jósolták, hogy az alzheimeres esetek száma 2050-re megnégyszereződik. A téma ilyen vetületeire válaszképpen elszaporodtak a különböző agytorna-módszerek és a memóriát serkentő számítógépes programok.

Az időskori internetezés segít frissen tartani a szellemet?

Small kilenc hónapos vizsgálatának 24 neurológiailag egészséges alanya 55 és 76 év közötti, hasonló iskolázottsági szintű önkéntes volt. Kétféle feladatot hajtottak végre: egy könyvszerű szöveget kellett olvasniuk számítógép kijelzőjén, és internetes kereséseket kellett végezniük. Eközben az agyukat egy speciálisan felszerelt MR (mágneses rezonancia) készülék vizsgálta. A csoport egyik fele jártas volt az internethasználatban, a másik fele azonban nem. Az alanyoknak egy szemüvegen keresztül weboldalakat szimuláltak, majd a kurzor vezérléséhez a három válaszgomb közül egyet kellett megnyomniuk az online keresés megközelítéséhez. A szöveg olvasásánál pedig egy gombot kellett megnyomniuk az oldal megjelenítéséhez. Az alanyok motivációjának növelése érdekében a vizsgálat előtt azt mondták nekik, hogy később felmérik tudásukat az általuk kutatott témakörben. A témakörök között olyanok szerepeltek, mint a csokoládé fogyasztásának előnyei, egy galapagosi utazás megtervezése és hogy a megfelelő autó kiválasztása.

Az internet az agy több területét stimulálja

Az MR-vizsgálat eredményei azt mutatták, hogy mindkét feladat az agynak azt a részét stimulálta, amely a nyelvért, az olvasásért, a memóriáért és a látásért felel. Azonban az internethasználat az agynak több területét nyitotta meg, ugyanis aktiválta az agy összetett, logikus gondolkodásért és a döntéshozatalért felelős részeit is. A fokozott agyi aktivitás, amely valószínűleg az internetezéshez szükséges számos, gyors döntés meghozása miatt alakul ki, azt a tényt veti fel, hogy a vizsgálati alanyoknak gazdagabb érzékelési élményeik voltak és a figyelmük is fokozottabb volt. Small szerint az idősebb korosztály vizsgálatával az agykutatás eddigi hiányosságát akarta pótolni. Csak kevés vizsgálat foglakozik a technológia hatásaival a „digitális bevándorlókra”, vagyis azokra, akik a számítógépet életük során csak később kezdték el használni, szemben fiatalabb társaikkal, a „digitális bennszülöttekkel”.Small ezt a vizsgálatot legújabb, iBrain: Hogyan éljük túl a modern elme technológiai változását című könyvének kutatómunkájához kezdeményezte.

„Eredményeink a középkorúak és idősek rutinszerű internethasználata és az idegpályák aktivitása közötti összefüggésre mutatnak rá” – állítja a vizsgálat. „További vizsgálatok szükségesek, hogy felmérjük ezen technológiák idősödő agyra gyakorolt pozitív és negatív hatásait.”

Néhány kutató, mint Kevin Lee, az öregedéssel foglalkozó kutatásokat támogató Ellison Orvosi Alapítvány helyettes ügyvezető igazgatója szerint ezek a kijelentések túl messzire mennek. „A nyomtatott könyv és az írógépek megváltoztathatják az agyunkat, egyénileg, egy élet alatt” – mondta Lee. „Azonban hogy a számítógépek megváltoztatnák a genetikai állományunkat, az olyasvalami, ami csak évezredek alatt történhet meg.”

Az agytorna az, ami segít és a koncentrálás

„Az internethasználat a klinikai kísérletek alapján valóban elősegíti a károsodott memóriafunkciók regenerálódását” – mondta el kérdésünkre Dr. Fehér Gabriella pszichológus. „Ezt a terápiát kiegészítő jelleggel használják például agyvérzések, vagy egyéb agysérülések regenerációjának meggyorsítására. Nem az a fontos, milyen jellegű tevékenységet végez a páciens a számítógép előtt, sokkal inkább az, hogy aktívan használja a logikai funkciókat. Erre kitűnően alkalmas az internetes keresés, az e-mailezés, vagy bármilyen hasonló tevékenység. Az internetnek külön előnye, hogy szórakoztató, ezért nincs ‘feladat’, ‘munka’ jellege, épp ezért szívesen használják az érintettek.”

Más módszerek eddig kudarcot vallottak

Amerikában az Alzheimer gyógyítására és megelőzésére alkalmazott számos gyógyszert, táplálék-kiegészítőt és speciális diétát vizsgáltak egy kutatás során, de legtöbbről kiderült, hogy csupán felesleges pénzkidobás. Ezek többsége egyáltalán nem lassította vagy előzte meg a szellemi leépülést a dementia semmilyen formája esetén. A betegséget nagyon sok dolog befolyásolja meg a táplálkozáson, az orvosilag előírt vagy szabadon kiváltható gyógyszereken, növényi készítményeken és diétákon kívül. Szociális és gazdasági faktorok, orvosi, gyógyászati körülmények, mérgek és környezeti hatások is a kockázati tényezők közé sorolhatók a az amerikai nemzeti egészségügyi szervezetek együttműködésével végzett felmérések szerint. A dementia egyik legelterjedtebb formája az Alzheimer kór csak az USA-ban több, mint 5 millió embert érint. Elsősorban az idősebb korosztályt fenyegeti és érthető, hogy sokan szeretnék megelőzni ezt az állapotot és akármennyi pénzt hajlamosak elkölteni olyan dolgokra, amiről az a hír járja, hogy a leépülést megelőzheti. Sajnos, a legtöbb módszer nem működik, így csak elpazarolják a pénzüket. A legtöbb módszer esetén még a mellékhatások sem tisztázottak dr. Dinesh Patel, a George Washington Orvosi Egyetem geriátriai professzora.

Sokan olyan szerektől várják a megelőzést, mint a főként halolajakban található omega-3 zsírsavak, és néhány algaféle, vitamin készítmények, de ezek hatása még nem bizonyított. A legtöbb kutató a memória tréninget és gyakorlatokat javasol, melyek segítik a gyors gondolkodást. Az Alzheimert jó eséllyel elősegítheti ugyanakkor az aktív dohányzás, a házasság vagy párkapcsolat hiánya – magányosság, az erősen telített zsírsavak fogyasztása, a diabétesz, elhízás és a magas vérnyomás, bár ezek csak kisebb mértékben fokozzák a leépülést, illetve még nincs egyértelmű bizonyíték sok esetben.

Kattints Nagyi! kampány

Hazánkban is elindult a Kattints Nagyi! kampáány, mely éppen az idősebb korosztálynak segít megismerni a számítógépek és az internet világát, hogy rokonaikkal, főleg unokáikkal, akik jártasak technikában, jobban tudják tartani a kapcsolatot és szellemileg is frissek maradjanak. Számos iskolában szerveznek estii és hétvégi alapszintű és haladó tanfolyamokat kifejezeten az idősebb, akár nyugdíjas korúak számára és azoknak, akiknek korábban a munkájukhoz nem volt szükség ezekre a technikai vívmányokra. Ha a teljes dementiát nem is előzi meg, a szellem és a külvillággal fenntartott kapcsolat frissen tartására biztosan alkalmas és hasznos módszer, ha valaki idősebb korban is érdeklődik az újdonságok és a technika iránt.

(Forrás: Panel: No Evidence of Alzheimer’s Prevention, angolból fordította: G.Á.. Stimulálja az agyműködést az internetezés)