Aki kevesebb kalóriát fogyaszt, tovább él – derül ki egy brit és amerikai kutatók beszámolójából. A napi kalória bevitel csökkentésével nem csak tovább élhetünk, de jobb életminőségben is.

A kalóriacsökkentés javítja az életminőséget is

A kutatási eredményeket a Science oldalain közölték. Az alacsonyabb kalória bevitel csökkenti számos öregkori betegség kockázatát is. A University College London és a a Dél-Kaliforniai Egyetem (University of Southern California, USC), a Davis Gerontológiai Iskola és a washingtoni St Louis Orvosi Egyetemek kutatói rágcsálókat vizsgáltak, és a kutatási eredmények alapján megállapították, hogy a kalóriacsökkentés egyértelműen tükröződött az öregedésért felelős molekulák működésében. A törzsfejlődés alacsonyabb szintjeit képviselő fajok, kevésbé komplex organizmusok akár kétszer-háromszor is tovább éltek, ha kevesebb kalóriát fogyasztottak életük során. Luigi Fontana a washingtoni egyetem professzora elmondta, hogy a kutatás célja nem is annyira az élet meghosszabbítás, hanem az életminőség javítása és az öregedéssel együtt járó tipikus betegségek.

A titok nyitja a szirtuin

Már évtizedek óta ismert, hogy a normál kalóriabevitel 30-40 százalékos csökkentése meghosszabbítja a férgek és egerek életét, és javítja az állatok életminőségét is. Leonard Guarente, a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) biológus professzora szerint ezen hatásokat a szirtuin enzimek szabályozzák. Ezek az enzimek tartják egészségesen életben a sejteket a stresszel szemben, számos hormon, szabályozófehérje és más gének befolyásolásán keresztül. A szirtuinok ezen kívül megvédik a testet az idő előtti öregedéstől is, serkentik a fehérjék termelődését (főleg az izomban és a csontokban), fokozzák a zsírok lebontását.

Guarente a Genes and Development (Gének és fejlődés) 2009 decemberi számában megjelent cikkében azt bizonyítja, hogy a szirtuinok az agyi szomatotróp rendszeren, azaz a növekedést és élettartamot szabályozó tengelyen keresztül fejtik ki hatásukat – adta hírül a Science Daily. „A szirtuin a kapcsolat a diéta hatása és a szomatotróp rendszer közt” – állítja a kutató. Guarentével együtt számos tudós hisz abban, hogy a szirtuintermelést elősegítő gyógyszerekkel olyan korhoz kötődő betegségek ellen lehetne felvenni a harcot, mint a cukorbaj, vagy az Alzheimer-kór. Ilyen gyógyszerek egyelőre klinikai kipróbálás alatt állnak, eredmények jövőre várhatók.

A kutatók ezúttal génmódosított egerekkel dolgoztak. Az állatok agyának szirtuin termelő képessége a génmódosítás hatására jelentősen lecsökkent. Egészséges kontrollegerekkel együtt a kísérleti állatokat is kalóriaszegény diétára fogták. A génmódosított egerekben az ételmegvonástól sokkal alacsonyabbnak bizonyult a keringő növekedési hormon szintje, ami arra utal, hogy szomatotróp rendszerük károsodott. A szirtuint termelő állatokban viszont nem változott a hormonszint.

A kalóriacsökkentés a memóriát is javítja

Amellett, hogy a csípőtájékon is barátságosabbá válhat a helyzet, a kalóriacsökkentés a memóriának is kedvez: akár 20 százalékos javulás is elérhető. Ez az ötlet egészen új megvilágításba helyezi a lassan már mindenki által ismert: „Az vagy, amit megeszel!” jelmondatot. A Nemzetközi Tudományos Akadémia Fejlesztési Osztályának legújabb kutatási eredménye szerint kapcsolat van a kalóriacsökkentett diéta és a nagyobb memóriaszint között. Bár a korábbi, állatokkal végzett kutatások azt mutatták, hogy az állatoknál tapasztalható volt némi memóriafejlődés, ez az első kísérlet, mely teljes mértékben alátámasztja azt a feltételezést, hogy a kalóriacsökkentés befolyásolja az emberi agyműködést. Mégpedig pozitív irányba.

A kísérlet során 50, 50-72 év közötti embert vizsgáltak. Ezen férfiak és nők normáltól túlsúlyos kategóriába eső testalkatúak voltak. Az egyik csoportban növelték a bevitt kalóriamennyiséget 30%-kal, míg a másiknál ugyanannyival csökkentették azt. A harmadik csoportnál nem változtatták meg az étkezési szokásaikat. A kutatás vezető professzora szerint az alacsonyabb kalóriamennyiséget fogyasztók csoportjában az inzulinszint javulását és a betegségekre, illetve a puffadásra való hajlam csökkenését fedezték fel. Ez megmagyarázhatja, hogy nemcsak az egészségügyi állapotuk, hanem az agyműködésük is javult. A csökkent inzulin befolyásolja az agy szenzorainak reakcióját, ezért az inzulin jelek erősödésével a hosszú távú memóriájuk is javul.

A kalóriacsökkentéssel már számos kutató foglalkozott. Míg az állatoknál a csökkentett kalória egyértelműen a hosszabb életük titka lett, addig az embereknél ez változó eredményeket hozott. Az eredményekhez érdemes hozzátenni az ellentábor véleményét is, mely úgy véli, hogy a javult kognitív agyműködés azzal az egyszerű ténnyel van összefüggésben, hogy a tudatos életmód hatására az embereknek felfrissül az agyi tevékenysége, így a memóriájuk is.

(Forrás: Mangiare poco, il segreto per una vita più lunga e sana, A hosszú élet titka: kalóriacsökkentés és a szirtuin, Edd magad okosra: a kalóriacsökkentés növeli az agyműködést)