Mindennap együnk tojást, kerüljük a tojást, igyunk tejet, ne igyuk tejet, csak margarint, csak margarint ne… Sok az egymásnak ellentmondó táplálkozási ajánlás. Nagy a káosz az egészséges táplálkozás terén, de szerencsére látszik a fény az alagút végén.

Piramisok régen és most

A nyugati világ táplálkozási irányelveit általában az USA sztenderdjei határozzák meg. Amikor a kilencvenes évek elején megalkották az első ételpiramist, a legtöbb ország ezeket vette át ajánlási mintának. Emellett szinte minden európai országnak vannak saját táplálkozási irányelvei, zömmel piramis, néha kör formában, nekünk, Magyaroknak pedig házikónk van – egy nagyon régi házikónk… Így lehetséges, hogy 2009-ben Magyarországon egy cukorbetegnek 50 százalék szénhidrát-tartalmú táplálkozást írnak elő, ám azt nem mondják meg, milyen forrásokból is származzon ez a mennyiség. Így nem csoda, hogy a cukorbetegséget „nem lehet” kezelni, és annyi szövődménye van.

Az amerikai ételpiramis a gabonát, a tészta- és kenyérféléket, a rizst és a kukoricát kiáltotta ki a táplálkozás alapjának, és ezekre épül rá az összes többi ételcsoport. Érdekes megjegyezni, hogy ezt a piramist az USDA, vagyis az Egyesült Államok Agrárminisztériuma állította össze.

Az ételpiramist ötévenként vizsgálják felül, és mindig sok vita tárgyát képezi. 2005-ben született meg az „Az én piramisom” elnevezésű program, amely már hangsúlyozza, hogy az emberi szervezet szükségletei nem uniformizálhatóak, igényeink viszonylag egyediek, de legalábbis több típusba sorolhatóak. Ez nagy előrelépésnek számít, ahogyan az is, hogy a zöldség és a gyümölcs végre felzárkózott a gabonák mellé, illetve szabad utat kapott a tojás is. Ezzel együtt az utolsó változat még mindig a zsírszegény tejtermékek fogyasztására buzdít, és összességében a zsírok és olajok egy alig látható (ezért citromsárga) szeletkét kaptak a piramisból. Az új ételpiramis formabontó módon függőlegesen, a csúcsba összefutó sávokkal jelezte az egyes ételek szükséges arányát a táplálkozásban – ettől persze sok kritika érte, hiszen bár látványos volt, pontosan értelmezni senki nem tudta.

Európa egy lépéssel előrébb?

Nem, sajnos nem – legalább is, ami az átlagot illeti. Viszont érdekes, hogy az osztrákok, a svájciak és a spanyolok mindenkit megelőzve helyezték a zöldségeket és gyümölcsöket a piramisuk vagy táplálkozási körük legnagyobb szeletébe. A mi magyar házikónk pedig túlzott egyszerűségében már erősen düledezik: mindössze öt ételcsoportot különböztet meg, ebből a gabonákat, a zöldség-gyümölcsöt, a húst és a tejterméket azonos mennyiségben ajánlja, és a házikón kívülre helyezi a cukrot és a zsiradékot.

Mindent bele!

A Harvard Közegészségügyi Tanszéke már korábban lobbizott egy átlátható, érthető, és valóban az egészséges életmódot segítő piramis érdekében. Kitartó munkájuknak meg is lett az eredménye: a 2010-es Egészséges Táplálkozás Piramisának keresztelt ajánlást már velük együtt állította össze az USDA. Ennek a legalsó, tehát legszélesebb fokát a napi testmozgás, a testsúlyellenőrzés és a megfelelő táplálkozásra való odafigyelés alkotja. Így minden más étel csak jóval kisebb helyet tudott elfoglalni a piramisban, amivel az elfogyasztott étel mennyiségének csökkentésére hívják fel a figyelmet. Felette találjuk a teljes gabonákat, növényi olajokat, zöldséget és gyümölcsöt, örvendetes mennyiséget hagyva a jófajta zsiradékoknak.

A következő sávon osztoznak az olajos magvak, a hüvelyesek és a tofu, valamint a halfélék és a csirkehús. Érdekes, és roppant innovatív lépés, hogy a következő, egész kicsi sávot szentelték a tejtermékeknek, alternatív megoldásként pedig a D-vitamin pótlást javasolják. A piramis csúcsába száműzték a finomlisztet, a cukrot, a cukrozott üdítőket, a vörös húst, a vajat, a sót, és – tessék kapaszkodni – a fehér rizst és a burgonyát is.

És bár a tojás valahogy lemaradt az egész piramisról, javasolják a táplálékkiegészítők szedését, illetve „nem mindenki számára” megjelöléssel a mérsékelt alkoholfogyasztást is engedélyezi a rendszer.

Mindenki egyedi eset

Megnyugtató, amikor akad egy hivatalos táplálkozási ajánlás, ami figyelembe veszi, hogy az emberi szervezet nem egy kaptafára készült. Ezen a piramison egy vegán étrendet is el lehet helyezni, de nem számít egészségtelennek a gabonamentes táplálkozás, a nyerskoszt-diéta, a lúgos étrend, és egyetlen épeszű táplálkozási irányzat sem – amennyiben a piramis minden szintjéről a megfelelő arányban választunk.

Kínálnak alternatívát annak is, aki nem tud, vagy nem szeretne tejterméket fogyasztani, vagy épp rengeteg zöldségre és mellette állati fehérjére szeretné az étrendjét felépíteni. Ebből a megfontolásból adagokat sem javasol a piramis, hiszen a szerevezettől, a testmozgástól, és az elfogyasztott ételek kombinációjától függ, miből mennyire van szüksége az illető szervezetének.

(Forrás: Ahány ország, annyi ételpiramis)