Allergia: mítosz és valóság

Hazánkban jelenleg a lakosság több, mint 25 százaléka küzd különböző szintű allergiával. A tünetek kezeléséről számos hiedelem kering a köztudatban. Az allergiával kapcsolatos tévhitek eloszlatásában Dr. Balogh Katalin, a Budai Allergiaközpont allergológusa volt segítségünkre.

Felnőttként már nem lehetek allergiás

Sokan gondolják, ha korábban nem jelentkezett náluk allergia, egy bizonyos kor után már nem is kell tartaniuk a tünetektől. Az allergia azonban bármely életszakaszban jelentkezhet, sőt a betegek legnagyobb százaléka épp a 20-30 éves korosztály tagjai közt található.

Az egészséges életmód véd az allergia ellen

Az allergia kialakulásában az öröklődés játszik döntő szerepet. Egy allergiás szülő esetén 30 százalék, ha mindkét szülő allergiás, a gyermeknél közel 80 százalék az esély, hogy megjelennek a tünetek. Az egészséges életmód önmagában sajnos nem jelent garanciát a betegség ellen. Számos, tőlünk független környezeti tényező is előhívhatja a tüneteket: a fokozott stressz, a légszennyezettség, sőt a higiéne hipotézis szerint az allergia kialakulásához hozzájárulhat a túlzott tisztaság is.

Az allergia nem súlyos betegség

Amíg valaki „csak” tüsszög és orrfolyástól szenved, könnyen legyinthet az allergiára. A hónapokon át tartó tünetek azonban az életminőséget is negatívan befolyásolják. Az éjszakai orrdugulás miatt a beteg alvása nem pihentető, így napközben is fáradtabb, ingerlékenyebb lehet. A nem megfelelően kontrollált pollenallergia akadályozhatja a szabadban végzett tevékenységeket: a sportolást, kertészkedést, vagy kirándulást. A kezeletlen betegség szövődményeként kialakulhat allergiás asztma, az étel- és rovarcsípés allergiák következtében jelentkező anafilaxiás sokk pedig a beteg életét is veszélyezteti. Az allergiát tehát nem szabad fél vállról vennünk.

A rövid szőrű házi kedvenc nem okoz allergiát

Számos szőrös vagy tollas állat képes az arra érzékenyekből allergiás reakciót kiváltani. Az állatok nyálában, vizeletében, ürülékében található fehérjék, a bőrmirigyek váladéka vagy apró, elhalt hámsejtek mind allergizálhatnak. A lakásban tartott állat szőrének hosszúsága tehát inkább csak a takarítás, s nem az allergia megelőzésének szempontjából lényeges szempont.

Pollen-allergiára megoldás: a költözés

A légúti allergiáktól szenvedő betegek gyakran tapasztalják, hogy a környezetváltozás hatására tüneteik javulnak. Ennek egy lehetséges magyarázata, hogy a pollenek mennyisége az ország egyes területein jelentős eltérést mutat. A pollenallergia tünetei sokkal erőteljesebben jelentkeznek a nagyvárosokban élőknél, mivel itt a légszennyezettség hatására az allergén növények okozta tünetek fokozódnak. Mégsem a költözés jelenti a megoldást. A leggyakoribb allergén növény, a parlagfű virágzásának idején például a levegőbe jutó pollenek a szél szárnyán akár 100 km távolságra is eljutnak.

Csak a gyógyszerektől remélhetünk javulást

Az allergia kezelésére valóban korszerű, hatékony megoldást jelentenek a gyógyszerek. Ha azonban a beteg valamilyen okból nem élhet gyógyszerekkel, megoldást jelenthet az autogén tréning, melynek segítségével a beteg saját maga is csökkentheti a tüneteket. A fényterápia is eredményesen alkalmazható gyógyszeres kezelés mellett, vagy akár önmagában is. Azok számára, akik tartós megoldást keresnek, jó választás az immunterápia, mely 3-5 év alatt akár véglegesen megszüntetheti a panaszokat.

Allergiásként úgy élhetek, mint bárki más

Megfelelő kezelés mellett allergiásként sem kell, hogy a betegség határozza meg az életünket. Érdemes azonban néhány javaslatot megfogadnunk annak érdekében, hogy a tüneteket még inkább csökkentsük. Pollenszezonban a száradó ruhákat ne teregessük a szabadba. Az utcán, vagy kertben viselt lábbelit hagyjuk a lakáson kívül. Az éjszaka is nyugodtabb lehet, ha esténként hajmosással szabadulunk meg a napközben lerakódott pollenektől. A lakás szellőztetését ne a kora reggeli, délelőtti órákban végezzük, a pollenkoncentráció ugyanis 5 és 10 óra közt a legmagasabb.