Megérkezett a kánikula, mindenki igyekszik a vízpartra, strandra. A védelemről azonban ne feledkezzünk meg semmiképpen, mielőtt kitesszük a bőrünket a nap sugarainak. Néhány fontos dolgot tudnunk kell, akármilyen adottságokkal is rendelkezünk.

Mit kell tudni a sugárzásról?

A napfény mintegy 50 százaléka látható fényből, 45 százaléka infravörös sugárzásból és 5 százaléka ultraviola (UV) sugárzásból áll. Ez utóbbi szintén három részre osztható: UVA-ra, UVB-re és UVC-re. Az alacsony hullámhosszú UVC-sugarak legnagyobb részét kiszűri a földfelszínt körülvevő ózonréteg. Az UVA sugarak hullámhossza a legnagyobb, e sugárzás hatol a legmélyebbre a bőrben. Az UVA-sugaraktól nem égünk le, de hosszú távon ez felelős a bőr öregedéséért, és bizonyítottan szerepet játszik a legrosszabb indulatú bőrdaganat, a melanóma kialakulásában is. A bőr barnaságáról és a leégésről is az UVB sugarak gondoskodnak, amelyek szintén hozzájárulnak a bőrrák kifejlődéséhez. Minél nagyobb tengerszint feletti magasságban nyaralunk, annál erősebb UVB sugárzásnak vagyunk kitéve.

A napozószerek sem tesznek csodát

Az SPF a Sun Protection Factor rövidítése, vagyis a fényvédő faktorra utal. Az UVA-faktor az UVA sugárzás elleni védelem erősségét jelenti. A fényvédő faktor melletti szám azt jelzi, hogy hányszorosan több időt tölthetünk a napon leégés nélkül a naptej használatával. Ha például fényvédő krém nélkül 3 perc alatt leégünk, akkor egy 30 faktoros fényvédő krémmel ez az idő 30 x 3 percre, azaz kb. 90 percre tolódik ki.

Az 1. bőrtípusba tartoznak a vörös vagy világosszőke hajú, fehér bőrű emberek, akik szinte sohasem barnulnak le. A 2. típus először leég, majd lebarnul, a 3. típus ehhez képest már jól barnul. A 4. típus szinte sohasem ég le, míg az 5. típusba az észak-afrikai, az ázsiai és a mediterrán térségek lakói sorolhatók, a 6. típus a fekete bőrűeké. A gyerekek – bőrszínüktől függetlenül – és az 1. típusba tartozók válasszanak minimum 40-es faktorszámú fényvédőt. Legfontosabb a kicsik védelme, mert a gyerekek bőrének felső és alsó rétegében rengeteg fejlődő sejt van. Becslések szerint a nap okozta bőrkárosodás 50-80 százaléka gyermekéveinkben keletkezik. Akik gyerekkorukban sokat tartózkodtak napon, azoknál nagyobb eséllyel alakul ki bőrrák, ezért ebben a korban kiemelten fontos a bőrvédelem.

A 2. típusnak legalább 20-as, a 3-nak legalább 10-es fényvédő faktorra van szüksége, a 4-es és az afölötti bőrtípusokba tartozók az alacsonyabb jelölésű készítményeket is használhatják.

Mivel az UV-filternek legalább 20 percre van szüksége, hogy a hatását tökéletesen kifejtse, célszerű, ha már otthon vagy az öltözőben bekenjük magunkat. Másfél óránként ajánlott az újrakrémezés is, és azt is jó tudni, hogy a sós víz akár teljesen leoldhatja a bőrt védő filmréteget. Jobb, ha új terméket vásárolunk, még ha hűtőben is tároltuk az előzőt. A nagy hőmérséklet-változás, a levegővel, a vízzel, a homokkal való érintkezés ugyanis néhány hónap alatt tönkreteszi a fényvédő faktor hatását, és a védelem már nem garantált.

Az autó ablaküvege 80 százalékban engedi át az UVA sugarakat, ezért használjunk legalább UV-filterrel ellátott ellátott nappali krémet. UV szűrő ugyanis a régebbi autótípusokban csak a szélvédőben van, az oldalsó ablaküvegekben nincs. Korábbi kutatások kimutatták, hogy a sofőrök bal oldali testrészein (bal kar, bal arcfél) gyakrabban fordult elő melanóma, mivel döntően erről az oldalról érte őket napfény. Aki a napernyő vagy fa alatt hűsöl, azt csak az UV sugarak 50-80 százaléka éri, ami bőven elég ahhoz, hogy lebarnuljon. Fél méterrel a víz felszíne alatt az eredeti sugárzás 40 százaléka mérhető, és mivel a bőrt a víz folyamatosan hűsíti, nem is érezzük, hogy égünk, így ilyenkor használjunk vízálló terméket.

Érzékenyebb pontok

Azok a testrészek, melyeket év közben ruhával fedünk, nyaraláskor viszont hirtelen jelentős mennyiségű UV sugárzást kapnak, könnyebben megégnek. Ide tartozik a fejtető, az orr, a nyak, a váll, a vádli és a kézfej bőre is. Különösen nagy sugárzásnak vannak kitéve a „kiálló” testrészeink, mint például az orr, fülkagyló, ezért e testrészeink fényvédelméről sem szabad megfeledkezni. Nem árt akár erősebb fényvédő krémmel bekenni ezeket a területeket. Egyénenként változik, ki hol barnul a leggyorsabban, de általában ilyen a köldök alatti rész.

Aki sportol, mozog a napon, hamarabb megéghet, hiszen a szél hűti a testet, és nem is vesszük észre a leégést. Az izzadással a fényvédő krémek is leoldódnak bőrünkről. Az is alaposan kenje be magát, aki úszik vagy búvárkodik. Ma már léteznek kifejezetten úszóknak ajánlott gél állagú fényvédők, melyek a vízben kevésbé oldódnak le.

Egyes gyógyszerek (például a vízhajtók, gyulladáscsökkentők, antibiotikumok) fényérzékennyé tehetik a bőrt, míg bizonyos fogamzásgátlók leginkább egyenetlen pigmentációt, úgynevezett májfoltot okozhatnak, ami nem fokozza a leégés kockázatát. Mindig gondosan olvassuk el a betegtájékoztatót és tartsuk be a leírtakat!

Hogyan védjük magunkat a krémeken kívül?

Reggel és este a napsugarak hegyesszögben érkeznek a földre, így vastagabb levegőrétegeken kell áthatolniuk, amely a sugarak egy részét kiszűri. Délidőben a derékszögben érkező sugaraknak keskenyebb levegőrétegen kell átjutniuk, így ilyenkor érhet minket a legtöbb ártalmas sugárzás, ezért 11 és 16 óra között igyekezzünk árnyéba vagy fedett helyre, hűvösbe vonulni, bármilyen jól bírjuk is a napot. Ilyenkor a napszúrás esélye is nagyobb. Nagyon erős sugárzás vagy kényes bőr esetén ajánlott akár hosszú ujjú, lenge, jól szellőző, fehér blúz, ing, hosszúnadrág és kalap, sapka viselése is. Kiránduláshoz inkább sötétebb színeket válasszunk, zöldet, barnát. Árnyékban, fák alatt sem árt az óvatosság.

Védjük a szemünket is!

A szem belseje – leegyszerűsítve – sötét kamrácskákból áll, és erről a sötétségről melanociták, vagyis pigmentek gondoskodnak. A túl erős napsugárzás akár e sejtek rákos elváltozását is okozhatja. Tengerparton vagy havas lejtőkön, ahol a víz vagy a hó visszaveri a sugarakat, a szem külső rétege is megéghet. Ilyenkor az ember ideiglenesen elveszítheti a látását – ezt hívják hóvakságnak. Tehát a valódi UV-szűrővel ellátott napszemüvegek mindenképpen ajánlottak.

Gyorssegély: barnulás órák alatt?

Egy-egy fontos esemény alkalmával természetesen szeretnénk a legjobb formánkat mutatni, amihez hozzá tartozik a napbarnított bőrszín is. Mégsem érdemes intenzív szolárium- vagy napfénykúrával elérni az óhajtott barnaságot. Klinikai kutatások bebizonyították, hogy az ilyen „kúraszerűen” alkalmazott szoláriumozás, illetve nagy dózisú UV sugárzás, főleg ha még le is égünk, sokkal veszélyesebb, mint a rendszeres, kis dózisú UV sugárzás. Ha nincs időnk a biztonságos napozás szabályainak betartása mellett fokozatosan elérni az áhított bőrszínt, válasszuk inkább az önbarnító készítményeket. Alkalmazásuk azonban megtévesztő lehet, nem árt vigyáznunk, mert az így nyert barnaság nem nyújt védelmet az UV sugarak ellen. A napozás hatására a bőrben pigmentek képződnek, ami egyfelől a barna bőrszínt is biztosítja, másrészt pedig védelmet nyújt a leégés ellen. Az önbarnító kozmetikumok azonban csak felületi hatást váltanak ki, ezért a bőr természetes hámlásával maradéktalanul, körülbelül egy hét alatt eltávoznak, ahogy a barnaságunk is. Az önbarnító készítmények mellett se feledkezzünk meg tehát a megfelelő fényvédő krémek használatáról.

(Forrás: Napsütötte bőrszín-mellékhatások nélkül, 12 kérdés a napvédelemről)