Az amerikai tudósok felfedezték, hogy a látás nem gyógyított zavarai idős korban jelentősen növelik az Alzheimer betegség kifejlődését – közli az EurekAlert! A demencia valószínűségét 64 százalékkal csökkenti az időben elvégzett szűrővizsgálat.

Az idejében végzett szemvizsgálat segíthet

A Michigan Egyetem kutatói kielemezték az 1992 és 2005. év közötti időszakban 625 ember aggkori szenilitásra (senile dementia) és a látás zavaraira utaló adatait. Az adatokat az egészség és a nyugdíjba menetel közötti összefüggések össznemzeti vizsgálata során nyerték, valamint néhány egészségbiztosító központtól. Kiderült, hogy a vizsgálatban részt vevők közül akiknél kifejlődött az Alzheimer kór, a kezdet kezdetén mindössze 10 százalékuknak volt normális látása. Az intellektuális képességeiket megőrzők között ez a mutató 30 százalékot tett ki.

A kutatás azt is bebizonyította, a rossz látással rendelkező idős embereknek elég egyetlen vizsgálatra jelentkezni a szemorvosnál, hogy megvizsgálják és megfelelő javaslatokat kapjanak a gyógyításra. Konkrétan bizonyítottan csökkentette az Alzheimer betegség kialakulásának rizikója az olyan szembetegségek gyógyítása, mint a szürkehályog (katarakta), a zöldhályog (glaukoma), és a különféle retinopátiák.

Mi is az Alzheimer-kór?

Az Alzheimer-kór — gyakran ezt tévesen időskori szenilitásnak nevezik — során az agysejtek rendszerei (neuronok) elhalnak, ami az öregkori vagy a szenilis gyengeelméjűséghez (dementia) vezet. Az Alzheimer betegség az érett kori és időskori elbutulás leggyakoribb oka. Az első szimptómák már 40 év után jelentkezhetnek, 70 év feletti korban a megbetegedés gyakorisága 30 %-ig terjedhet.

Ez a betegség gyakrabban figyelhető meg az alacsony képzettségű, szakképzettséghez nem kötött szakmájú embereknél. A magas intellektussal rendelkező embereknél kevesebb az esélye az Alzheimer betegség jelentkezésének, mert náluk nagyobb mennyiségű az idegsejtek közötti kapcsolat. Azaz egyes sejtek elhalása esetében az elveszített funkciók átadódhatnak más sejteknek, amelyek régebben nem voltak érintve. Az időskori elbutulás főként nőket támad meg — lehetséges, hogy egyszerű az ok, a nők hosszabb életkorában rejlik a válasz: sok férfi egyszerűen nem él addig, hogy Alzheimer kórt kapjon.

Mitől fordul ez elő?

Az Alzheimer-betegség esetében az agyvelőben a fehérjék lerakódnak „szenilis plakk” formájában és úgynevezett neurofibrilláris, sérült neuronokból álló gombolyagok alakulnak ki, melyek az agy idegi útjainak rombolásához vezetnek. A mai napig még nem derült ki, hogy konkrétan mi váltja ki ezeket a változásokat, bár az utóbbi években a tudósoknak sikerült kiválasztani olyan speciális géneket, amelyek felelősek az emberek Alzheimer betegségre való hajlamosságáért.

Mi történik?

A betegség az emlékezet kihagyásainak megszaporodásával kezdődik. A kezdeti stádiumban a környezet számára akár fel se tűnhet, mivel az ember, ha a betegség első szimptómái jelentkeznek, mindenféleképpen igyekszik ezeket eltitkolni. Az emlékek vesztésének növekedésével megjelenik az elveszettség, meg nem értettség, értetlenség érzése. Fokozatosan az ember helyben és időben elveszíti a tájékozódási képességét, emlékezetéből kiesik a felhalmozott tudás, tapasztalat, szokások, miközben először az időben közeli események esnek ki az emlékezetből, majd az időben egyre távolabbiak is. Megzavarodik a forma-, szín-, arcfelismerés és a térbeli orientáció érzéke. Ez például jelentkezhet az írás rendszertelenségében és asszimetriájában: a betűk a lap közepébe vagy sarkába sűrűsödnek, vagy az átlóba. A beszéd egyre érthetetlenebbé válik.

Amikor a betegség előrehaladottabbá válik, ki kell használni bármilyen lehetőségét annak, hogy a beteg megőrizze önellátó képességét, csökkentse az elszigeteltségét a környezetétől, törekedni kell a depresszió kifejlődésének megakadályozására. Például segíthet egy új, jobban megválasztott szemüveg, jobb korszerűbb hallókészülék, egyszerűbb kezelésű rádiókészülék, könyvek nagyobb méretű betűkkel és képekkel.

Az Alzheimer betegség szimptómáit erősítő faktorokhoz tartoznak:

• ismeretlen helyek
• hosszabb ideig tartó egyedüllét
• nagyszámú ismeretlen személlyel való találkozás
• sötétség (szükséges még éjszaka is a megfelelő világítás)
• fertőző betegségek
• kánikula
• nagy mennyiségű gyógyszer szedése

Diagnózis

Ennek a betegségnek a diagnosztizálásához a következő jelek megléte szükséges:

• a betegség észrevétlenül kezdődött
• folyamatos progresszív folyamat
• a gyengeelméjűség minden más oka kizárható

Ma már léteznek speciális kérdőívek az Alzheimer betegség megállapítására. A diagnózis pontosítására szükséges elvégezni az EKG, EEG, komputer tomográfiai, és a pajzsmirigy működésének vizsgálatát.

Gyógyítás

Ha az Ön idős rokonánál az Alzheimer betegség jeleihez hasonló szimptómák jelennének meg, igyekezzen sürgősen ideggyógyászhoz vinni kivizsgálásra. Olyan speciális készülékek, amelyek meggyógyítják az Alzheimer betegséget, egyelőre még nincsenek. Ugyanakkor vannak gyógyszerek, amelyek megkönnyítik a betegséget kísérő jelenségeket elviselni és jelentősen késleltetik a betegség kifejlődését. A kutatás vezetője, Mary Rogers az elvégzett munka eredményei alapján azt javasolta, hogy fordítsanak több figyelmet az idős emberek látásának romlására. Ez azért is fontos, mert az amerikaiak mindössze 11 százalékának van fogalma arról, hogy a szem olyan súlyos megbetegedései, mint a glaukóma és a diabéteszes retinopátia kezdeti stádiumban tünetmentesek és emiatt szükséges a szemorvosokhoz megelőzés céljából kivizsgálásra járni.

(Forrás: A szembetegségek gyógyítása hatékony megelőzése az Alzheimer kórnak, MEDEnciklopédia, oroszból fordította: Bajkovné Erdész Mária)