Egyedül az extraszűz, a szűz és a hidegen sajtolt olajok mentesek a transz-zsírsavaktól. Válasszunk hát olíva-, kendermag- vagy szőlőmag olajat, és figyeljük a címkéket! Kerüljük azt ez ételt, amelyen a „hidrogénezett” szót látjuk!

Angol kutatások szerint a transz-zsírok több betegség közvetlen okozói. Fiatal, egészséges férfiak étrendjében mindössze három héten át szerepeltettek az átlagnál valamivel nagyobb mennyiségben transz-zsírsavakat tartalmazó ételeket, és máris megemelkedett a vérükben a koleszterinszint, ezen belül az úgynevezett rossz koleszterin, az LDL-növekedés ugyanolyan magas volt, mint azoknál, akik ugyanezt pálma- és kókuszzsiradékokat tartalmazó, telített zsírokban gazdag étrenddel érték el. A jelenleg érvényben lévő élelmiszertörvények és -rendeletek nem vesznek tudomást a transz-zsírok betegségokozó hatásairól, hanem egyenesen elősegítik a betegségek kialakulását. Az EU-ban van már némi változtatási szándék, de még az elfogadott normák is betegségokozó hatásúak.

Figyeljük a címkéket!

Hogyan lehet felismerni a transz-zsírokat? Hát úgy, hogy ha minél szilárdabb az olaj, annál több benne a transz-zsír. Sajnos az olajok, margarinok címkéin nem tüntetik fel, hogy az adott termék hány százalék transz-zsírsavat tartalmaz. Még a finomított olajok is 6% körüli transz-zsírsavat tartalmaznak! Egyedül az extraszűz, szűz és hidegen sajtolt olajok mentesek a transz-zsírsavaktól.

Az iparilag előállított élelmiszerekben is ráismerhetünk a transz-zsírokra, ha az összetevőiket lajstromozó címkén olyasféle szavak után keresgélünk, mint „hidrogénezett”, vagy „részben hidrogénezett”. Ezeket a kifejezéseket megtalálhatjuk számos kenyérféleségen, pékárun, kekszeken, édességeken, tésztaféléken, csokoládékon, gyorsfagyasztott félkész- és készételeken, a feldolgozott húsféléken stb. – és nagyon sok „reform” élelmiszeren is. Aki egészségesen szeretne élni és táplálkozni, az ne fogyasszon ilyen ételeket. Amikor a hatóságnak, amelynek az volna a dolga, hogy védje élelmiszereinket, feltették a kérdést, hogy miért nem tüntetik fel a felhasználók és fogyasztók számára, hogy az adott termékben mennyi a transz-zsírsav tartalom, az volt a válasz, hogy „belefáradtunk a rendeletgyártásba”. No comment!

Vércsoportunk és a táplálkozás

Mit kell tudni még az étkezési zsírokról, olajokról, vagy más néven a zsírsavakról? Azt, hogy jó legyen a vércsoportunk számára! Ha A-s vércsoportúnak születtünk, akkor A-sként is halunk meg, ugyanis a vércsoportja senkinek sem változik meg az élete során. A vércsoportunk arról a vércsoport antigénről kapta a nevét, amely a vörösvérsejtjeink felületén megtalálható. A vércsoportok kémiai szerkezetét úgy képzelhetjük el, mintha különböző típusú antennák merednének sejtjeink felületéről a világűr felé. Ezek az antennák hosszú láncjellegűek, amelyekhez 0-s vércsoport esetén egyetlenegy fukóz nevű cukor kapcsolódik. Ezért is nevezték el, a „nincs valódi antigén” miatt, nullás vércsoportnak.

Az említett antennák képezik a többi vércsoportra jellemző szerkezetek alapjait is. Ezeket vércsoportra jellemző szénhidrát-specifikus alkotóelemeknek is nevezik. Az A-s vércsoportúaknál a fukóz mellé egy N-acetil-galaktóz-amin is kapcsolódik. A B-s vércsoportúaknál a fukóz mellé egy D-galaktóz kapcsolódik, és az AB-s vércsoportúaknál a fukóz mellett ott vannak a B-s és A-s vércsoportra jellemző szénhidrát-specifikus alkotóelemek is, tehát ezért kaphatnak vért a többiektől az AB-sek.

A vércsoport szerinti táplálkozás másik meghatározói azok a lektinek, amelyek az élelmiszerekben találhatók. Ez speciális fehérjeféleség, és több ezer fajtája létezik. A vérünk és az általunk elfogyasztott táplálék között kémiai reakció zajlik le. Ez a reakció genetikai örökségünktől függ. Meghökkentő, de tény, hogy manapság, a XXI. század elején az immun- és emésztőrendszerünk még mindig azokat a táplálékokat részesíti előnyben, amelyeket a vércsoport szerinti őseink fogyasztottak. Ha az adott ételben lévő lektin jó az adott vércsoport számra, akkor az javítja még a keringést is. Ha semleges, akkor a keringés az érrendszer állapotától függ. Ha viszont az adott étel lektinje agglutinálja az adott vércsoportra jellemző, vérlemezkéhez kapcsolódó szénhidrát-specifikus alkotóelemeket, akkor az azt jelenti, hogy a vérlemezkék összeragadnak és rontják a keringést.

Hidegen sajtolva

Ha elhiszi valaki a tudományos kísérletek eredményeit, ha nem, az agglutináció akkor is létrejön, ha a vércsoportunk számára nem megfelelő ételeket fogyasztunk! Az agglutináció végbemegy minden olyan esetben is, amikor a táplálékunkban olyan alapanyagok vannak az ételkombinációkban, amelyek nem jók a vércsoportunk számára. Ez az olajok, zsírok, zsírsavak esetében is megtörténik, ha azok nem jók a vércsoportunknak.

A napraforgóolaj például csak az A-s vércsoportúak számára fogyasztható, hidegen sajtolt formában. Ha már nem hidegen sajtolt az olaj, akkor már nekik sem jó! Az összes többi vércsoportnál viszont agglutinációt idéz elő még a hidegen sajtolt napraforgóolaj is, azaz „eldugaszolja” az érrendszert. Ezért van annyi érrendszeri megbetegedés és más megbetegedés is, mivel minden betegség kialakulása a keringéstől függ. Ha egy adott sejtnél vagy szervnél eldugul a hajszálér vagy a hajszálerek, akkor az adott sejt vagy adott szerv nem kap megfelelő mennyiségű vért, a vérrel együtt táplálékot, oxigént stb., és nem tud elszállítódni a sejtanyagcsere során termelődött salakanyag vagy sejtanyagcsere végtermék sem.

Ezért fontos, hogy ha egészségesen szeretnénk élni, akkor a vércsoportunknak megfelelően kell táplálkoznunk. Ha pl. nem jó a vércsoportunknak a pálmazsírsav, akkor nem jó az a „reform” sütemény sem, amelyet pálmaolajjal készítettek vagy pálmaolajat is tartalmaz zsiradékként. Más kérdés, hogy a magas telített-zsír tartalma miatt sem szabadna fogyasztani.

Reggelizz úgy, mint a király

Ezelőtt 40-50 évvel nem kellett annyira odafigyelni az étkezésünkre, mint manapság. Akkor ugyanis még nem volt olyan nagy a környezetterhelés negatív hatása az immunrendszerünkre, mint manapság. Akkor még immunrendszerünknek volt tartaléka, hogy leküzdje a táplálékokkal előidézett egészségkárosításokat. Ma már – az egyre fokozódó környezetterhelés miatt – szervezetünknek nincs megfelelő immuntartaléka.

Immuntartalékot úgy tudunk „képezni”, ha odafigyelünk a táplálkozásunkra, és lehetőleg nem fogyasztunk olyan ételeket, amelyek igénybe veszik immunrendszerünket. Vércsoport szerint kell táplálkoznunk, és természetes ételeket, természetes alapanyagokat, természetes zsírsavakat tartalmazó élelmiszereket kell fogyasztanunk, helyes étkezési sorrendben és helyes ételtársítással, úgy, hogy ételeink több mint 50%-a nyers, azaz enzimekben gazdag étel legyen. Gyomrunkat akkor terheljük meg jobban, amikor az az aktív fázisában van (délelőtt 7-és 9 óra között, tehát: „reggelizz úgy, mint a király”).

Mint az autókulcs

Még egy fontos tényező van, amelyet a zsírokkal kapcsolatban mindenkinek ismernie kellene. Ez pedig az ómega-6, ómega-3 és az ómega-9 zsírok aránya és fontossága. Az ómega-3 és ómega-6 zsírsavak a többszörösen telítetlen zsírok, az ómega-9 pedig az egyszeresen telítetlen zsírsav.

Az olajok, zsírok linolsav tartalma a kiindulópontja az ómega-6 zsírsornak. Mint a biokémiában minden zsírnak, ennek is van leíró száma – cisz18:2 ómega-6. Bonyolultnak tűnik, valójában azonban rendkívül egyszerű. A szám mindössze a dudorok és lyukak leírására szolgál – olyanokéra, amilyenek az autónk kulcsán láthatók. Először is cisz-formájúak. A biokémikusok tudják, hogy az emberi szervezetben csak cisz-konfiguráció, azaz cisz forma működik. Az első szám, a 18, azoknak a szénatomoknak a számát jelenti, amelyekből a lánc felépül. A második szám, itt a 2, a lánc lyukainak mennyiségét adja meg, azaz a hidrogénatomok üres helyeit. Ezek a lyukak annak a „kulcsnak” a részei, amely illik a szervezetünkben lévő, „szakosodott” zsírok funkcióinak „zárjaiba”. A harmadik szám, ezúttal a 6, a láncon lévő azon szénatomok számára utal, amelyeknél az első üres hely előfordul. Ez a pozíció a kulcs második része.

Az olajok, zsírok alfa-linolénsav tartalma az ómega-3 zsírsor kiinduló pontja. Ennek a cisz-száma 18:3, ómega-3, tehát ezzel kezdődik az ómega-3 zsírsor. Ez a legfontosabb zsírsav szervezetünk számára, és ebből nagyon keveset juttatunk be a magyarosnak nevezett táplálkozással, de a „modern” táplálkozással sem sokkal többet. Szervezetünk az alfa-linolénsavat először EPA-vá (eikozapentaénsav), majd DHA-vá (dokozahexaénsav) alakítja. A DHA létfontosságú az egészségünkhöz, hiszen agyunkat nagyrészt ez az anyag alkotja. A DHA-hiány elkerülhetetlenül agyelfajulásokat okoz, és a kutatók szerint szerepet játszik az Alzheimer-kór elterjedésében, hozzájárul a magas öngyilkossági statisztikához is, valamint tovább gyarapítja a depressziósok nagy számát.

Kendermagolaj, olívaolaj, szőlőmagolaj

Mennyire egyszerű lenne megelőzni vagy meggyógyítani ezeket a magyar népbetegségeket! Az olajok közül a lenolaj, a kenderolaj, a tökmagolaj, a dióbél olaja és a bio szójaolaj tartalmaz elegendő mennyiségű ómega-3 zsírsavat. A pálma-, a kókusz-, a napraforgó-, az olíva-, a kukorica-, a szezámmag stb. étkezési olajok, valamint a margarinok semennyi ómega-3 zsírsavat sem tartalmaznak! Az állati zsiradékok közül is csak a bizonyos halolajok (busa, lazac, makréla, szardínia, tőkehal) tartalmazzák.

Az ómega-3 zsírsavak a szervezetünkben létfontosságú vegyi hírvivő anyagok, szerepük van a prosztaglandinok előállításában is. A vizsgálatok igazolták, hogy a prosztaglandinok képesek arra, hogy halomra pusztítsák a tüdő-, az emlő-, a prosztata- és egyéb ráksejteket. Neves rákkutató intézetek kutatásaiban (pl. Journal of the National Cancer Institute) leírják, hogy az ómega-3 zsíroknak a rákgyógyászatban „potenciális klinikai hasznuk” van, míg a hőkezelt telített zsírsavak „potenciális előidézői” a különböző daganatoknak. Hát így állunk a pálma- és kókuszzsírokkal és azok telített zsírsavjaival!

Egyedül a kendermag olaja tartalmazza helyes arányban az ómega-6, ómega-3 és ómega-9 zsírokat, ezért jómagam is ebből fogyasztok legtöbbet. A helyes arány: 6% ómega-6, 52% ómega-3, 34% ómega-9 zsírsav, és mindössze 8% a telített zsírsav. Azt is tudni kell a telített zsírsavakról, hogy ha hidegen sajtolt változatban maradnak, akkor hasznosak, mert cisz-kötésben vannak. Amint hő vagy vegyi eljárás éri ezeket a zsírsavakat, akkor transz-zsírokká válnak.

Az lenne a jó, ha nemcsak a kendermag olaj (a lenolaj is megközelíti ezt az arányt), hanem a többi olaj és zsír is ilyen arányban tartalmazná a szervezet számára szükséges zsírsavakat! Az ómega-9 zsírsavakból legtöbbet az extraszűz és szűz olívaolajok tartalmazzák (72%), de közel ennyi van a boltokban már szerencsére egyre nagyobb számban megjelenő szőlőmagolajokban. Ezeknek a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében és gyógyításában van szerepük. Az Endotelon nevű szív- és érrendszeri gyógyszert is szőlőmagból állítják elő A dél-európai országokban azért nem borítja fel a zsírsavak arányát a sok olívaolaj, mert az ott élők elegendő halolajokat is fogyasztanak, s így nem borul fel náluk a zsírsavak egyensúlya.

A pálma- és kókuszzsírok tehát semmivel sem jobbak az állati zsíroknál, hiába növényi zsírok. Aki teheti, iktassa ki az étrendjéből azokat az ételeket, amelyek ilyen zsírokkal, olajokkal készültek, még akkor is, ha a gyártók megpróbálják áltudományos ismérvekkel eladni ezeket. Az egyik szlogenem, hogy „nem hinni kell, hanem mérni!”. Nos, a mérések igazolják ezen trópusi olajok egészségkárosító hatásait.

Weixl-Várhegyi László
mérnök, radiesztéta, bioenergetikus, fitoterapeuta,
életmód- és táplálkozási tanácsadó és terapeuta
a Magyar Természetgyógyászok és Életreformerek Tudományos Egyesületének tagja
Tanácsadás