Lehetséges, hogy összefüggés van a háztartási tisztítószerek és légfrissítők valamint a mellrák között? Egy tanulmány erre a megállapításra jutott. 800 nőt kérdeztek meg takarítási szokásaikról (köztük 400 mellrákos, 400 egészséges volt), és a kutatások azt mutatták, hogy kétszer akkora volt a mellrák kockázata azoknál a nőknél, akik nagy mennyiségben használnak tisztítószereket és légfrissítőket, mint azoknál, akik visszzafogottan alkalmazzák ezeket a termékeket.

Az összefüggés elsősorban a penész- és gombaölőkkel és a légfrissítőkkel kapcsolatosan jelentkezett. A felület- és tűzhelytisztítókkal nem társult megnövekedett kockázat.

Az érintett vegyszerek közé tartozik a vegyi úton előállított pézsma, a ftalátok, az 1,4-diklór-benzol, a terpének, benzolok és sztirolok, valamint néhány baktériumölő szer.

Azért takarítjuk a lakásunkat, hogy tisztán tartsuk, és eltávolítsuk a káros szennyeződéseket. A boltokban kapható közkedvelt tisztítószerek között azonban számos olyan akad, melyekkel potenciálisan mérgező vegyszereket viszünk be a lakásba, állítja Dr. Mercola, neves amerikai orvos.

Bár nagyon nehéz kimutatni, hogy egy adott személy esetében a rák a 10, 20 vagy akár 30 éven át használt háztartási tisztítószerek hatására alakult ki, az viszont jól ismert, hogy az általánosan használt háztartási kemikáliák ténylegesen rákkeltő hatásúak, emellett számos egyéb komoly egészségkárosító hatásuk is van, például meddőséget vagy a fejlődő gyermeknél fejlődési rendellenességeket okozhatnak.

Általános mérgek a háztartási tisztítószerekben

A fenti tanulmányt vezető kutatók azt találták, hogy a legerősebb összefüggés a mellrák és a penész- illetve gombaölő szerek, illetve a légfrissítők között van. Előkelő helyen szerepel a szintetikus pézsma is, melyet széles körben alkalmaznak mosószerekben, textillágyítókban és illatosított légfrissítőkben. Ezek az összetevők az amerikai Környezetvédelmi Munkacsoport (EWG) által vizsgált 52 ember közül 36-ban kimutathatók voltak. Megtalálták az amerikai édesanyák anyatejében is. A szintetikus pézsmák nagy valószínűséggel endokrin rombolók, és legalább egy, a tonalid, állatkísérletben megakadályozta, hogy a sejtek blokkolják a mérgek behatolását.

A ftalátok hatása belső elválasztású rendszerünkre, főleg terhesség, szoptatás alatt és gyermekkorban, erősen elgondolkodtató. Egyes ftalátokkal elvégzett állatkísérletek kimutatták, hogy ezek a vegyszerek károsíthatják a szaporodást és fejlődést, szervi károkat eredményezhetnek, csökkentik az immunrendszer hatékonyságát, rákot okozhatnak.

Széles körűen használatos vegyszerek

1,4-diklór-benzon – megtalálható a légfrissítőkben, WC-csésze tisztítókban és egyéb háztartási tisztítószerekben. Ennek következtében szinte minden amerikai ember vérében jelen van. Tüdőkárosító hatása mellett a szervrendszer mérgezéséért is felelős.

Terpének – általánosan használatosak a fenyő-, citrom- és narancsillatú tisztítószerekben. Kölcsönhatásba lépnek a levegőben lévő ózonnal, s a rákkeltő hatásáról ismert formaldehidhez hasonló mérgező anyagokat hoznak létre.

Benzol – előfordulása a tisztítószerekben szintén általános. Ismert humán rákkeltő anyag, növeli a leukémia és egyéb vérbetegségek kockázatát, valamint mérgezi a szervrendszert.

Sztirol – összefüggésbe hozható a rákkal, születési és fejlődési rendellenességekkel, szervrendszeri mérgezéssel, termékenységi problémákkal. Sajnos, ez a szer is túl sok háztartási tisztítószerben megtalálható.

Egyéb, a mosogató alatt megbúvó, rosszindulatú vegyszer

A fenol a mosószerek általános fő alkotóeleme. A szájvízben is előfordul. Mérgező, a hiperérzékeny emberek már egész kis adagtól is komoly mellékhatásokat tapasztalhatnak. A fenolhoz köthető tünetek: légzőszervek és vérkeringés károsodása, szív károsodása, légzőszervi problémák, máj, vese és szem károsodása.

A nonilfenol-etoxilátok a mosószerek és általános tisztítószerek gyakori összetevője. Európában már betiltották, mivel potenciálisan romboló hatással bír a belső elválasztású mirigyekre. Egyes elképzelések szerint ennek a vegyszernek a hatására alakulnak át a halak hím egyedei nősténnyé a csatornákban világszerte.

A szóróflakonos és stift formájú dezodorokban található formaldehidet rákkeltőnek tartják.

A padlótisztítókban lévő petróleum oldószerek károsíthatják a nyákhártyákat.

Az általános célú és ablaktisztítókban gyakran előforduló butyl cellesolve károsíthatja a vesét, csontvelőt, májat és az idegrendszert.

A triclosan a legtöbb antibakteriális termék aktív alkotórésze. Nem csak a baktériumokat öli meg, hanem, a kutatások szerint, az emberi sejteket is.

(Folytatjuk)

(Forrás: Are Household Cleaners Linked to Breast Cancer? angolból fordította: Harrach Orsolya)