Felelősségteljes feladat az orvosok számára eldönteni, mely kezelés a leghatékonyabb egy adott rákbeteg számára. De legalább olyan fontos kérdés az is, hogyan segíthetik páciensüket a kezelés mellékhatásainak leküzdésében, életminősége helyreállításában?

Kutatások sokasága foglalkozik a különböző rákbetegségek kezelésével, gyógyításával. Ám csupán néhány kutatás irányul a kezelések mellékhatásainak csökkentésére, megszüntetésére, például az alvászavarok miatti kimerültség elkerülésére. Rendkívül fontos a kezelések mellékhatásai elleni harc is, hiszen a páciens gyógyulási folyamatához hozzátartozik, hogy visszatérhessen a megszokott mindennapi életviteléhez, annak hosszú távú fenntartásához. Így válhat teljes körűen sikeressé a rák elleni küzdelem.

Dr. Karen Mustian, aki a Rochesteri Egyetem orvosi központjában dolgozik, a jóga jótékony hatását kezdte el vizsgálni a rákból felépült embereken. A gyógyult betegek számára dr. Mustian összeállított egy jógaprogramot, amely a hatha jógán alapszik. A hatha jóga a jógának egy lassú mozdulatokkal jellemezhető válfaja. A szakember ennek a mozgásformának a rákból felépült páciensek életminőségére gyakorolt hatását vizsgálta.

Négy hét jóga

A program időtartama négy hét, hatha- és gyógyító-erősítő jógából áll. Hetente két alkalommal, 75 perces foglalkozásokon vettek részt a gyógyultak. Légző- és meditációs gyakorlatok kombinációját alkalmazták. A 410, rákból sikeresen felépült résztvevőt két csoportra osztották: egyik részük csupán a hagyományos utókezelésekben részesült, a másik csoport pedig részt vett a Dr. Mustian által összeállított jógaprogramban. A jógaórákon résztvevők alvásminősége kétszer annyira javult, mint a hagyományos utókezelésben részesült csoport tagjaié. Az alvászavarok csökkenésével ugyanolyan mértékben csökkent a kimerültségérzet is. Ezen felül a jóga-csoportban résztvevők életminőség-eredményei is lényegesen jobb eredményeket mutattak. Dr. Mustian így fogalmazott: „A sok pozitívum mellett az is rendkívül fontos eredmény, hogy a programban résztvevők gyógyszerezését – altatók adagolását – is sikeresen csökkenthettük.”

A három hónapos kutatás kezdetén és végén a programban résztvevők részletes kérdőíveket töltöttek ki. A páciensek többek között arról nyilatkoztak, hogy mennyire igazak rájuk bizonyos állítások. Például: „Gyakran gyengének érzem a lábaim”, vagy: „Sokszor vagyok lehangolt”. Azt is pontosan feljegyezték, mennyi idő volt szükséges ahhoz, hogy elaludjanak attól számítva, hogy befeküdtek az ágyukba. A kérdőívekből megállapíthatóvá váltak az alvásban, kimerültségben és az életminőségben bekövetkezett változások.

Dr. Douglas Blaynes Michigan Egyetem rákcentrumának orvos igazgatója, egyben az ASCO (Amerikai Klinikai Onikológiai Társaság) elnöke is. Szerinte sok páciens kételkedik abban, hogy szükségesek-e a különböző kiegészítő kezelések: a testedzés, a meditáció vagy éppen a jóga. A doktor ezért is örült a program eredményeinek: „Az alternatív, kiegészítő utókezelésekkel kapcsolatban gyakran bizonytalankodnak a páciensek és a kollégák is, ugyanis nincs túl sok tudományos bizonyíték e kiegészítő terápiák hatékonyságáról. De most itt van előttünk egy tudományos kutatás a maga biztató eredményeivel. Innentől kezdve bátrabban ajánlhatjuk pácienseinknek, hogy kezdjenek el jógázni. Annak már eddig is közismert jótékony hatásai mellett most már tudományos kutatási eredmények is igazolják a jóga alvási zavarok leküzdésére valamint az életminőség javítására gyakorolt kedvező hatását.”

A kutatásban jógaszakértők segítségével dolgoztak ki egy célzott programot kifejezetten kimerültség és alvászavarok kezelésére, amely speciális jógagyakorlatokból- és pozíciókból áll. Az utókezelés részeként az orvosok nyugodt szívvel ajánlhatják páciensüknek az óvatos hatha- és erősítő, gyógyító jógaórákat vagy a két jógatechnika kombinációját légző gyakorlatokkal és meditációval.

(Forrás: Yoga Improves Quality of Life After Cancer; angolból fordította: Hunyadi Edit)