Aki tehette, télre szigeteltette az otthonát, kicseréltette a régi ajtót-ablakot. Lehet, hogy lassabban pörögnek a fogyasztásmérők, de vajon biztonságban dőlhetünk-e hátra? Mi köze van a hőszigetelésnek az egészségünkhöz?

Lassan nyakunkon a tél. A kellemes nyári esték varázsa, amit az idén elég fukar kézzel osztottak odafentről, lassan a múlt ködébe vész. A nappalok rövidülnek, és egyre közelednek a hosszú, hideg téli éjszakák. Az emberek lassan visszahúzódnak biztonságosnak vélt lakásaikba, és egyre több időt töltenek a kellemes meleg otthon falai közé zárva. Apropó. Tudja, hogy a „fejlett” országok lakói életük közel 80%-át épített, zárt környezetben töltik?

No de mit is tesz egy gondos, előrelátó ember a tél közeledtével? Aggódik. Aggódik a növekvő energiaárak, a fűtési és világítási költségek miatt, hiszen a hosszú téli estéken lesz éppen elég ideje figyelemmel kísérni a mind gyorsabban pergő számokat a fogyasztásmérő órákon. Tehát mit is tesz egy előrelátó ember a tél közeledtével? Gondosan leszigeteli a házát, kicseréli a régi, „elavult” nyílászárókat „modern” és jól szigetelő ajtókra-ablakokra, sőt, mivel óvja a környezetét a káros szén-dioxid kibocsátástól, még a hagyományos izzókat is lecseréli kompakt fénycsövekre.

Ezután elégedetten dőlhet hátra karosszékében, hiszen a huzatos, reggelente jégvirágos ablakok már csak az emlékeiben élnek, sőt örömmel nyugtázza, hogy a villany- és gázórákon lassulni látszik a számok pergése. Biztonságos, egészséges, modern otthon. De jó is lenne!

Bent több káros anyag gyűlik össze

Gondos, előrelátó, a család egészségével törődő emberként valóban nyugodtan hátradőlhetünk? A válasz: sajnos nem. Hallott már a beteg épület szindrómáról? Tudja-e, hogy az úgynevezett civilizációs betegségek szinte kivétel nélkül összefüggésben állnak mesterséges környezetünkkel? Kémiai anyagokkal szembeni fokozott reakciók, elektromágneses túlérzékenység, allergia, daganatok és még sorolhatnám hosszasan… A degeneratív betegségek – vagy más néven életmódbetegségek – jelenleg az első számú gyilkosok a nyugati világban!

De térjünk csak vissza az energiatakarékosság jegyében zajló hőszigetelési versengéshez. Mi köze is van mindennek az egészségünkhöz?

Kevesen tudják, de a tökéletes hőszigetelés a megfelelő szellőztető rendszer kiépítése nélkül jelentősen rontja a beltéri klíma minőségét. A természetes légcsere csökkenésével drasztikusan megnő a beltéri levegőben jelenlévő egészségkárosító anyagok mennyisége. A penészgombák és a különféle vegyi anyagok, oldószerszármazékok mellett megjelenik egy kevesek által ismert alattomos gyilkos, a radon.

Radon, az alattomos gyilkos

Hallott már róla, hogy egyes tanulmányok szerint minden tizedik tüdőrákos megbetegedés a radon számlájára írható? Talán ez egy kicsit túlzásnak tűnhet, de nem árt tudni, ha egy nem dohányzó ember 1000 Bq/m³ (A radioaktivitást Henri Becquerel francia tudós fedezte fel, amiért 1903-ban megkapta a fizikai Nobel-díjat – a szerk.) radon koncentrációjú lakásban él, az ugyanakkora kockázatot jelent a tüdőrák kialakulására, mint az aktív dohányzás.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) besorolása szerint a radongáz a dohányzás után a tüdőrák kialakulásának második leggyakoribb okozója. Az Egyesült Államokban évente 20 000, Magyarországon évente 400-800 tüdőrákos megbetegedést írnak a számlájára. A nem dohányzó emberek körében kialakult tüdőrákos megbetegedések jelentős része szoros összefüggésben áll a zárt légterekben jelenlévő magas radon koncentrációval.

Mi is a radon, hogyan kerül a lakásba, és mi köze mindennek az őszhöz? A radon természetes radioaktív nemesgáz. Színtelen, szagtalan, érzékszerveink számára észrevehetetlen. Különböző mennyiségben minden lakás légterében megtalálható. A talajban lévő természetes radioaktív anyagok bomlástermékeként keletkezik, majd a talaj felsőbb rétegeiből a ház repedésein keresztül, csatornák és vízvezetékek mellett beszivárog a lakásokba. Szabad levegőn gyorsan elillan, és semmiféle problémát nem okoz, de zárt terekbe bejutva, ott képes jelentősen koncentrálódni. A radon radioaktív bomlása során további radioaktív alfa-sugárzó leányelemek keletkeznek, melyek a légtérben lévő parányi porszemekre, dohányfüstre ráülve bejutnak a tüdőbe, és ott megtapadva folyamatosan alfa-sugárzással bombázzák a tüdőszövetet.

Zárt tér – több radon

A tél közeledtével a lakások radon koncentrációja jelentősen megnő. A fűtés beindulásával csökken a beltéri légnyomás, és a ház alól a radon intenzívebben áramlik be a zárt terekbe. A csökkentett természetes légcsere, a kevesebb szellőztetés mind hozzájárul a radon koncentráció növekedéséhez. A dohányfüst és a szinte minden lakásban jelen lévő elektroszmog csak tovább ront a helyzeten. A lakás légterében minden 100 Bq/m³-es radon- koncentráció növekedés becslések szerint +10%-kal növeli a tüdőrák kialakulásának esélyét.

A lakásokban mérhető magas radonszinthez hozzájárulhatnak a nagyobb márványfelületek és a régebbi építésű házakban előszeretettel használt kohósalak, illetve különféle gázszilikát építőanyagok is, de radongáz kerülhet a levegőbe a főzés során elégetett földgázból, illetve a zuhanyozáskor elhasznált vízből is.

A lakásában jelen lévő radon mennyiségéről egyszerű méréssel meggyőződhetünk, és a szükséges óvintézkedések segítségével megóvhatja családja egészségét.

(A WHO nemrég 1000 Bq/m3-ről 100 Bq/m3-re vitte le a javasolt értéket. Magyarországon a lakások átlagos radonszennyezettsége 133 Bq/m3 körül van.)

(Folytatjuk)

A radongáz egészségére gyakorolt káros hatásairól, méréséről és a védekezés módjairól az alábbi honlapon részletesen olvashat: A gyilkos radon, http://radioaktivitas.blogspot.com

Almásy Zsolt
radiesztéta
elektroszmog, radiesztéziai és radioaktivitás mérés
SBM2008 sztenderd szerinti szakszerű épületbiológiai mérések elvégzése
www.radiesztezia.blogspot.com
Tanácsadás