A médiában és az orvosok körében számos egészségmítosz kering. Ezek egy része, bár nem igaz, nem okoz különösebb kárt, de nem is segít, egyszerűen csak felesleges pénzkidobáshoz és időpocsékoláshoz vezet. Ám vannak olyan tévedések is, melyek hosszú távon egészségre ártalmasak is lehetnek, felesleges szenvedéshez, krónikus betegséghez vagy akár korai elhalálozáshoz is vezethetnek. Most bemutatjuk a 12 leggyakoribb tévedést.

A kenyér héjában sok a vitamin

Német kutatók szerint a kenyér héjában a sütéskor rákmegelőző antioxidánsok keletkeznek, ezért nyolcszor annyi antioxidáns lehet benne, mint a kenyér belében. Egy New York-i táplálkozás-szakértő, Keri Glassman, az Oxigén-diéta című könyv (The O2 Diet) szerzője szerint ez még inkább igaz a teljes kiőrlésű gabonából készült pékárura a magasabb rosttartalom és tápanyag-tartalom miatt.

Vizes hajjal ne menjünk ki a levegőre, mert megfázunk

Bár valóban jobban fázhatunk, ez csupán egy óvatosságra intő tanács. Egy amerikai TV-show, a The Doctors (Orvosok) műsorvezetője, egyben ismert gyermekorvos, azt tanácsolja, ne menjünk vizesen a szabadba, mert megfázhatunk. Egy angol kísérletre hivatkozik, melyet az angol Megfázáskutató testület végzett, Salisbury-ben. Az önkéntes résztvevők fele fürdés, hajmosás után a meleg szobában maradt, míg a másik fele vizesen kiment a szabadba. Minden résztvevő kapott egy megfázás (influenza) elleni vakcinát. A csoport egy része felöltözött, de vizes zokniban volt néhány órán át. Azok közt, akik vizesek maradtak, nem volt több megbetegedés, mint azok közt, akik bent megszáradtak. Az eredmény: az, hogy fázunk, nem befolyásolja az immunrendszerünket. Nyáron kifejezetten hasznos is lehet, ha vizes hajjal hűtjük magunkat.

Ne bandzsítsunk szándékosan, mert úgy marad a szemünk

A bandzsítás nem ártalmas dr. W. Walker Motley, a Cincinnati Orvosi Egyetem szemészprofesszora szerint, de ha a gyermek nem szándékosan teszi ezt, viccből, akkor vigyük inkább orvoshoz.

Együnk és igyunk kevesebbet, ha lázasak vagyunk.

Ha betegek vagyunk, többet kell inni, és együnk bátran, nehogy kiszáradjunk. Nincs szükség speciális elektrolit, kezeslésre, hacsak nincsen valóban nagyon erős hasmenéses és hányással járó betegségünk.

A rágógumi hét évig is a gyomrunkban maradhat

Nem kell attól tartani, hogy az első osztályban lenyelt rágógumi a középiskoláig a gyomrunkban marad. Mint a legtöbb dolog, amit a gyerekek lenyelnek, a megivott folyadékkal együtt idővel távozik a bélrendszerből. Dr. David Pollack, egy philadelphiai gyermekkórház orvosa szerint, még ha a rágó nem is könnyen bomlik le az emésztés során, legtöbbször még hasfájást sem okoz.

„Minden nap egy alma, az orvost távol tartja”

Napi egy marék áfonya valószínűleg sokkal hatékonyabban előzi meg a betegségeket, mint az alma, mert sokkal gazdagabb antioxidánsokban és rostokban, és könnyen keverhetjük joghurtba gabonákkal, müzlivel együtt. Bár igaz, hogy a legtöbb friss zöldség és gyümölcs fontos szerepet játszhat az olyan krónikus és degeneratív betegségek megelőzésében mint a rák, magas vérnyomás, diabétesz – és így tovább. Minél frissebb, annál jobb.

A testünkben keletkező hő 75 százaléka a fejünkön át távozik

Ez az arány legfeljebb egy csecsemőre lehet igaz. Ezért is olyan fontos, hogy hideg időben a gyerekek fejét védjük, és ezért meleg az inkubátor is a koraszülött-osztályokon. Egy átlagos felnőtt ember testarányai azonban mások, a fej kisebb felületű, mint a test többi része, csupán a test hetede vagy tizede, és a hő más fedetlen felületeken távozik leginkább: az ujjakon, karon, lábakon, így a sapka kevésbé fontos, mint télen a kesztyű vagy a meleg zokni, cipő.

Ha csuklunk, jó, ha megijeszt bennünket valaki

Dr. Pollack szerint a legtöbb hasonló házi gyógymód, amit csuklás ellen javasolnak: igyunk egy pohár vizet, vagy tartsuk vissza a lélegzetünket, nincs orvosilag tesztelve, de kipróbálhatjuk, hátha működik. Egy trükköt 1971-ben közölt a The New England Journal, amely szerint le kell nyelni egy kanál cukrot. A tanulmány szerint ez a módszer 20 esetből tizenkilencben megszünteti a csuklást, és édes is.

A haltól okosabbak leszünk

Nagyjából 3-4 éves korig valóban megállja a helyét, mivel a halak, főként a lazac, rendkívül gazdagok ómega-3 zsírsavakban, ami dokozahexaénsavat (DHA, docosahexaenoic acid) tartalmaz. A DHA kétéves korig nagyon hasznos az agy, a felfogás és a látás fejlődéséhez – állítja egy Beverly Hills-i gyermekorvos, Dr. Scott W. Cohen, az Eszik, alszik, kakil: útmutató az egy év alatti kisbabákhoz (Eat, Sleep, Poop: A Common Sense Guide to Your Baby’s First Year) című könyv szerzője. Egy 2008-ban, a Klinikai Gyermekorvoslás (Clinical Pediatrics) című szaklapban megjelent tanulmány szerint azok a gyerekek, akik 4 éves korukig több halat ettek vagy DHA tartalmú étrend-kiegészítőt kaptak, nagyobb szókinccsel és jobb felfogóképességgel rendelkeztek. Aki nem szeretik a halat, fogyasszanak avokádót, mogyorót, repceolajat.

Ne ússzunk étkezés után egy óráig

Csobbanjunk egyet bátran. Étkezés után a vér a gyomorhoz áramlik az izmok helyett, és ezért sokan úgy vélik, az intenzív mozgás miatt keletkező vérhiány közvetlenül étkezés után felrázhatja a gyomrot. Dr. Cohen szerint lehet, hogy valóban nem tudunk olyan gyorsan úszni, de a lassú úszkálásban vagy vízi játékban többnyire nem fog akadályozni bennünket.

Minden gyereknek kell naponta multivitamin

Azoknak a gyerekeknek, akiket az édesanyjuk anyatejen nevel egyéves korukig, elég, ha jó minőségű D-vitamint adunk. Multivitamin és multivitamin közt is nagy különbségek vannak. A minőségi, gyermeknek is ajánlható tálplálékkiegészítőktől többnyire nem lesz senkinek baja, de egy egészségesen étkező gyereknek általában nincs szüksége ilyenekre, még akkor sem, ha nagyon válogatós. A legtöbb gyerek megkapja azt, amire szüksége van, akármilyen keveset is eszik, hacsak nem akarják a szülei fénytáplálkozásra kényszeríteni. Ha eleget van levegőn és napon, akkor szépen fog fejlődni. Ha mégis adni akarunk valamit, akkor csakis kiváló minőségű étrend-kiegészítőt adjunk, amit a gyerek könnyen le tud nyelni.

A meleg tej segít elaludni

A tej nagy mennyiségben tartalmaz ugyan triptofánt (esszenciális aminosav), de nagyon sokat kellene innunk belőle ahhoz, hogy valóban altató hatása legyen – állítja Dr. Michael Breus, az alvászavarokra szakosodott arizonai klinikai pszichológus. A gyerekeknek inkább a rendszerességre, rutinra van szükségük, de ha a pohár tej is része a folyamatnak, akkor jó placebo hatása lehet, függetlenül a tudományos háttértől.

(Forrás: The truth about 12 health myths, angolból frodította G.Á.)