Minden negyedik vagy ötödik amerikai egyetemistáról, aki egyszerű megfázással vagy torokgyulladással felkeresi az egyetemi egészségügyi központot, kiderül, hogy depressziós, de a legtöbb központ nem használja ki a lehetőséget, hogy megtalálják ezeket a diákokat, mivel nem végeznek depresszió szűrést, áll a Northwestern Medicine című szaklapban.

A tanulmány szerint ezeknek a depressziós egyetemistáknak 2-3 százaléka már foglalkozott az öngyilkosság gondolatával, vagy fontolgatta az öngyilkosságot.

„A depresszió szűrése egyszerű, jól működő eljárás, és életeket menthet”, mondta Michael Fleming, a Northwestern University Feinberg School of Medicine orvosprofesszora. „Minden diáknál el kellene végezni, aki elmegy az egészségügyi központba.”

Ha nem kezelik ezeket a diákokat, annak súlyos, esetenként halálos következményei lehetnek. Lehet, hogy abbahagyják a tanulást, mert olyan nyomott a hangulatuk, alkoholhoz vagy droghoz nyúlnak és kárt tesznek magukban, esetleg meg is ölik magukat.

Folyamatosan történnek az egyetemistákkal olyan dolgok – gyenge osztályzat, szerelmi bánat stb. –, ami előhozza a depressziót. Ha nem használják ki a rendelőben tett látogatásokat a szűrésre, ezek a fiatalok elveszhetnek.

Átfogó kutatás

Fleming a wisconsini egyetem tanszékén dolgozva végezte a depresszióval kapcsolatos kutatásait. Ez az első olyan kutatás, amely az egészségügyi központokat rutin vizsgálat miatt látogató egyetemisták nagy tömegén végzett depresszió szűrést. A korábbi depresszióval foglalkozó vizsgálatok csak általános mintavételezéses alapon történtek. Fleming vizsgálatainak eredménye szerint a rendelőket látogató diákok között a depresszió és öngyilkos gondolatok gyakorisága közel kétszerese annak, mint az átlag egyetemistákból vett minta alapján kimutatott.

A depressziós diákoknak kezelésre van szükségük, mely tanácsadásból és gyógyszeres kezelésből állhat. Ezek a diákok nagyobb valószínűséggel isznak, dohányoznak és lesznek szexuális erőszak áldozatai, állapította meg a tanulmány.

Új módszerrel egyszerű a diákok szűrése. Amíg a vizitre várnak, kitöltenek egy tesztet, mely hét egyszerű kérdésből áll. A kérdések egy perc alatt megválaszolhatóak. Ezek a válaszok aztán azonnal számítógépre vihetők. Amikor a doktor vagy a gondozónő megvizsgálja a beteget, mindjárt foglalkozhat is a diák nyomott hangulatával vagy depressziójával.

Az egyetemeken általában elkülönítik a mentális orvosi kezelést és elsődleges panaszok kezelésétől. Ha egy diák depressziós panaszokkal megy el egy egyetemi rendelőintézetbe, tanácsadó központba küldik. A diákok azonban általában csak akkor jelentkeznek, ha már nagyon depressziósak. Ha a rendelőintézet automatikusan elvégzi a szűrést, jó eséllyel a depressziós diákok igen nagy hányadát ki tudják szűrni.

Érvek és ellenérvek

A megelőző szűrés elleni érvként azt szokták felhozni, hogy pont azok a diákok nem mennek el az egészségügyi központba, akik depressziósak, és hogy nem mondanak igazat a depressziójukkal kapcsolatban.

Fleming tapasztalatai szerint azonban ez nem igaz. Szerinte a diákok elmondják az igazat, megmondják, ha depressziósak. A túl sok alkoholt fogyasztó vagy öngyilkos fiatalok elmennek a rendelőbe.

A kutatás azt is tapasztalta, hogy azok a diákok, akik sokat mozognak, kevésbé depressziósak. „Úgy tűnik ez hatásos megelőző módszer”, véli Fleming.

A vizsgálat 1622 diák bevonásával történt az wisconsini, washingtoni és british columbiai egyetemen.

(Forrás: Universities Miss Chance to Identify Depressed Students, Study Finds, angolból fordította: Harrach Orsolya)