Vannak, akik akaratukon kívül tüsszentenek, ha sötét helyről kilépnek a világosba, ugyanakkor mások kinevetik ezeket. Gyakran összetévesztik a napba nézéskori tüsszentést a napallergiával. Már Arisztotelész is foglalkozott a ma ACHOO-szindrómának nevezett (Autosomal Dominant Compelling Helio-Ophthalmic Outbursts of Sneezing) jelenséggel.

A fotikus tüsszögés-reflexet kiválthatja a Nap, de akár más fényforrások is. A tünetek nagymértékben változnak, A világ népességének mintegy 17-35%-a érintett, közöttük a nők nagyobb arányban, mint a férfiak. Mindig is kérdéses volt, hogy mi váltja ki a fotikus tüsszögés-reflexet – Arisztotelész azt gondolta, hogy a hő, Francis Bacon a szivárgó agyi folyadékban látta az okot – és még ma sem lehet pontosan elmagyarázni az ACHOO szindróma lényegét. Máig nincs klinikai diagnózis erre. Ha Ön és közeli rokonai is mindig tüsszentenek, ha napos időben az utcára lépnek, akkor feltételezheti, hogy Ön is ebben a kórban szenved.

ACHOO-szindróma – okok és ellenintézkedések

Néhány éve már örökletesnek tartják az ACHOO-szindrómát. Ha a szülők valamelyike ebben szenved, a gyerekek is 50%-os valószínűséggel örökölni fogják. A legvalószínűbb magyarázat az, hogy a ACHOO-szindróma „betegnél” a látóideg és az orr nyálkahártyájának idegei túl közel vannak egymáshoz. Ha a látóideget fényhatás éri, az orrnyálkahártya háromosztagú idege is reagál rá, és ez tüsszentésben nyilvánul meg. A gyorsan változó világos és sötét is kiválthat ilyen reakciókat. A legtöbb ACHOO-szindrómában szenvedő ember nem tüsszent háromnál többször (ugyanakkor egyesek akár negyvenszer is tüsszentenek). Még a napszemüveg is csak részben segíthet ezen. Egyéb kezelési lehetőség nincs. Gyakran van összefüggés az ACHOO-szindróma és az orr hüvelyi görbülete között. Egyébként a szindróma veszélytelen – így a tudomány sem tett erőfeszítéseket a tünet leküzdésére. Csak az utcai közlekedésben van szükség nagyobb óvatosságra, ha pl. egy hosszabb alagútból a napfényre jutunk.

(Forrás: Achoo-Syndrom, németből fordította: Koncz László)