Tavasszal sok érintett tapasztalja, hogy kiújuló gyomorfekélye sok kellemetlenség és fájdalom forrása. De vajon miért alakul ki ez a betegség, vannak-e erre hajlamosító tényezők, illetve hogyan lehet kezelni a már meglévő gyomorfekélyt? A kérdésekre dr. Vass Éva, az Oxygen Medical gasztroenterológusa válaszolt.

Fájdalom a gyomorban

Elég nehéz pontosan meghatározni, hol is érezzük a fájdalmat, amikor összegörnyedve a gyomrunkat fájlaljuk. Ezért sokan gyomorfekélyt emlegetnek, holott a fekélybetegségek döntő részben a nyombélben keletkeznek. Mivel a nyombélfekély hazánkban a lakosság 6 százalékát érinti, komoly problémáról van szó, amelynek kialakulásában többek közt szerepet játszanak az étkezési szokások, egyes gyógyszerek és a jelentős részben a stressz is.

Ha a nyelőcsövet érinti a probléma

A nyelőcső károsodását az úgynevezett gastro-oesophagealis reflux betegség (GERD) okozhatja. Ennek során a nyelőcső alsó záróizmának gyengesége miatt a gyomortartalom visszajut a nyelőcsőbe, sőt, akár a garatba, szájüregbe is felkerülhet. A tünetek lehetnek többek közt savas íz a szájban, gyakori büfögés, csuklás, égő érzés a szegycsont mögött. De jelentkezhetnek atípusos tünetek is: száraz köhögés, állandó rekedtség, mellkasi fájdalom, fokozott fogszuvasodás. A nyelőcső tartósan károsodott nyálkahártyáján akár fekélyes elváltozás is kialakulhat. Ez már a reflux betegség súlyos formáját jelenti.

Ahhoz, hogy bebizonyosodjon a reflux lehetősége, eszközös vizsgálatokra – gyomortükrözés és 24 órás nyelőcső pH mérés – is szükség lehet. Az esetleges hasi ultrahangvizsgálat azért fontos, mert kizárhatja az egyéb eredetű hányásos, hasfájásos panaszok más jellegű okait.

Savas hatás a gyomorban

A hosszú ideig fennálló erős savas-maró hatás károsíthatja a gyomornyálkahártyát, és kialakulhat a gyomorfekély. Amikor a savas gyomornedv pH-ja a nyombélbe érve sem semlegesítődik, akkor hozza létre a nyombélfekélyt.

A gyomorfekély kevésbé tipikus tünetei a felböfögés, a nyelési nehézség, a gyomorégés, az émelygés. Sokkal jellemzőbben utal erre a problémára, ha közvetlenül étkezés után jelentkezik a gyomortáji teltség- és nyomásérzés. A nyombélfekély jellegzetes tünete reggeli étkezés előtt jelentkező éles, szúró fájdalom, amely kialakulhat étkezés után kb. 2 órával illetve éjszaka is. A kivizsgáláskor az elváltozásokat gyomortükrözéssel figyeli meg az orvos. A gyulladt, fekélyes területből mintát is vesz, hogy szövettani vizsgálattal meghatározhassák, milyen mélységig érinti a folyamat a nyálkahártyát, nincs-e rosszindulatú elfajulás.

Veszélyes állapotot jelent, hogy a fekély sok esetben, leginkább időskorban nem jár panasszal, így figyelmeztető tünetek nélkül is bekövetkezhet akár a vérzés, akár az átfúródás. Amennyiben bárki késszúrásszerű hasi fájdalmat, szapora pulzust érzékel magán, esetleg vérhányással vagy véres, fekete széklettel együtt, késlekedés nélkül forduljon orvoshoz, hívja a mentőket, mielőtt kialakul a sokkos állapot!

Mi okozhatja a fekélybetegségeket?

• nem-szteroid gyulladás gátló gyógyszer, fájdalomcsillapítók tartós szedése,
• táplálkozás során bevitt savanyú, túl fűszeres, forró ételek, italok,
• Helicobacter pylori nevű baktériummal történt fertőzés,
• gyomorsav túltengéssel járó állapotok
• stressz
• ritkán fokozott savtermeléssel járó kórképek

Életvezetési tanácsok

A fekélyek, reflux betegség kezelésének alapköve a savas pH normalizálása. Enyhe esetben elegendő lehet a táplálkozással bevitt károsító anyagok kerülése: kerüljük a túl savanyú, fűszeres ételeket, az alkoholt, kávét, csokoládét, sőt, még a dohányzást is. Amennyiben ezek a megszorítások nem elegendőek, akkor gyógyszeres kezelésre van szükség. A terápia hatása 3-5 nap után kezdődik, de a betegnek – orvosi ellenőrzés mellett – akár évekig is szednie kell a gyógyszert. Csak akkor jön szóba műtéti megoldás, ha a fekély erősen vérzik, vagy átfúrja a gyomor/nyombél falát, ami akár halálos következménnyel is járhat. A Helicobacter pylorit kombinált antibiotikus kezeléssel ki lehet irtani, s ezzel megelőzhető a fekély kiújulása.

Fontos, hogy olyan élelmiszereket használjunk, amelyek közömbösítik a savas hatást. A folyadékok csak 10-20 percig tartózkodnak a gyomorban, ezért savkötő hatásuk csak rövid ideig érvényesül, míg a fehérjék szintén rövid ideig tartózkodnak a gyomorban, és fokozzák a savelválasztást. A zsiradékok jól kötik a savat, hosszabb ideig tartózkodnak a gyomorban és csökkentik is a gyomorsav-termelést, de fokozzák bizonyos emésztőenzimek termelését, amelyek a nyelőcső alsó záróizmát elernyesztik, és ez által lehetővé teszik a sav visszajutását a nyelőcsőbe. Elsősorban a növényi zsiradékok és a vaj mértékletes fogyasztása javasolt. A szénhidrátok közül a keményítők – kenyér, péksütemények, keksz, rizs, tészta, burgonya – ajánlottak, mert bár rövidebb ideig tartózkodnak a gyomorban, nagyon jó savkötők. A zöldség- és főzelékfélékre, gyümölcsökre is nagy szükség van magas rosttartalmuk miatt, de ezeket egyéni érzékenység szerint kell megválasztani.

A reflux-betegeknek gyakran, de keveset kell ennie, mert a túlterhelt gyomorban nagyobb a valószínűsége a visszacsorgásnak. A túl híg gyomortartalom is könnyebben jut vissza a nyelőcsőbe, ezért – különösen lefekvés előtt – nem szabad sok folyadékot fogyasztani. Előnyösebb, ha nap folyamán elosztva kortyolgatnak.

A reflux pszichés hatásra is létrejöhet, vagy súlyosbodhat, ezért érdemes stressz kezelő módszereket tanulni és alkalmazni.

A hasi nyomás emelkedése (kövérség, nagy súly emelése, cipelés, egyes sportok: pl. súlyemelés, futás) rontja a tüneteket, de a hasizom erősítése javít a panaszokon.

(Forrás: www.oxygenmedical.hu)