Ember legyen a talpán, aki eligazodik a különféle alternatív gyógymódok útvesztőjében, hiszen van belőlük több tucatnyi… Márpedig az életben elég gyakran fordulhat elő olyan helyzet, amikor a beteg úgy érzi: a hivatalos orvoslás bizony nem jár a várt eredménnyel, vagyis nem gyógyul tőle igazán, vagy pedig az orvosi kezelés túl sok mellékhatással jár. Az egészséget holisztikusan, a test, a lélek és a szellem egységeként értelmező embereknek nyújt segítséget az eligazodásban Norma G. Cuellar: Komplementer medicina – Kiegészítő és alternatív orvoslás című könyve, amely a SpringMed Természetgyógyászat Könyvek^® sorozat köteteként látott napvilágot.

A könyv erényei közül feltétlenül az első helyen említendő, hogy kiváló szakemberek, egy-egy gyógymódot belülről ismerő terapeuták kalauzolnak bennünket – minden fejezetet más-más gyógyító vagy kutató írt. Az ájurvédát például egy igazán „nagy név”, Vasant Lad ismerteti velünk. Persze a sok szerző egyúttal egyfajta hátrányt is jelent, mert a gondos szerkesztés ellenére a megközelítések és a stílusok különbözősége bizony kiütközik a válogatásban.

Ha ezen túltesszük magunkat, akkor egyértelműen üdvözölhetjük, hogy a kötet 26 fejezetéből viszonylag kevés foglalkozik történeti és olyan elméleti kérdésekkel, mint például az amerikai irányított betegellátás, amely a magyar egészségügyi viszonyok közepette aligha szolgál gyakorlati haszonnal az olvasó (a beteg) számára. Szerencsére jut hely a könyvben az egyes gyógymódok konkrét ismertetésére is. Ez igencsak fontos az Egyesült Államokban, ahol becslések szerint a felnőtt lakosság 30-50%-a vesz igénybe alternatív gyógymódokat és termékeket. A jelenlegi irányzat az, hogy az emberek a „hagyományos”, magyarán a modern nyugati orvoslás mellett vesznek részt komplementer és alternatív kezelésben. Becslések szerint az ilyen kezelések száma immár meghaladja az alapellátásbeli orvosoknál tett vizitek számát. Talán nem túlzás, ha a recenzens úgy véli, ennek az irányzatnak a kezdeti jelei már Magyarországon is fellelhetők…

Sok, hazánkban is ismert és egyre nagyobb népszerűségnek örvendő módszerről olvashatunk tömör összefoglalót. Ilyenek: homeopátia, gyógynövények használata, jóga, masszázs, akupunktúra, reflexológia stb. Más módszerek, bár nálunk kevésbé ismertek, mindinkább elterjedőben vannak – ájurvéda, tajcsi, csikung, moxaterápia, reiki, kiropraktika, zeneterápia, hipnózis stb. –, ezekbe is bepillanthatunk.

Ugyancsak a kötet javára válik, hogy könnyen áttekinthető, párbeszédes formában vezeti végig az olvasót egy-egy módszer rejtelmein, vagyis akár a gyors tájékozódást szolgáló kézikönyvként is alkalmazható.

Nem hallgathatjuk el azonban, hogy a tartalom javára vált volna, ha szaklektorok gondozzák a magyar szöveget. Így nem fordulhatna elő például az, hogy a talp reflexológiai térképén (188. oldal) a bal lábon is megjelenik a máj reflexzónája, vagy hogy a fülnek megfelelő területet hiába keressük a megfelelő helyen, mert az a szemzónába került…

K. G.