Közelebb jutunk-e vajon a betegségek gyógyításához, ha mind többet tudunk a tulajdonságaikról? Vagy inkább azt fedezzük fel, mennyire bonyolultak a betegségek? Jó példa erre a paradoxonra az egyik igen gyakori, de súlyos betegség: a zsírmáj vagy májelzsírosodás. Egy új kutatás rámutat, hogy szoros összefüggés van az emberi bélrendszerben megtelepedett mikrobaközösségek és a zsírmáj kialakulása között.

Korábbi kutatásokból tudjuk, hogy az emberi bélrendszerben hasznos baktériumfajok elképesztő sokasága él, és a baktérium közösségek összetétele szinte végtelenül változatos: minden emberben másmilyen. Tudjuk, hogy az egészségünket befolyásolja az élelem, amit eszünk, azt is tudjuk, hogy a jó emésztésnek az is feltétele, a megfelelő baktériumok jelenléte a bélcsatornánkban.

Azt azonban még nem tudjuk, hogy az egyénileg változó összetételű, hasznos bélbaktérium közösségek miként befolyásolják egyes állapotok, betegségek kialakulását. Pontosabban, nem tudjuk, hogyan befolyásolják a baktériumok azt, hogy az elfogyasztott táplálék milyen hatással lesz a szerveink működésére.

Mitől alakulhat ki a zsírmáj?

A zsírmájnak nevezett állapotban zsír rakódik le a májban, aminek súlyos következményei lehetnek. (Az amerikaiak közel egyharmadát érinti ez a betegség.) Zsírmáj kialakulhat túlzott alkoholfogyasztástól, elhízástól, hormonális okokból vagy cukorbetegség következtében.

Egy kutatás nemrégiben azt sugallta, hogy a táplálkozás is fontos ebből a szempontból: a kolinnak, illetve hiányának szerepe lehet bizonyos mértékig a zsírmáj kialakulásában. (A kolinelégtelenség gyakran genetikai eredetű – a szervezet nem tud kolint előállítani.) Ez ez új kutatás – az Észak-Karolina Egyetem bioinformatikai kutatásának eredménye – arra mutat rá, hogy bizonyos típusú baktériumok előfordulásának gyakorisága a bélcsatornában „megelőlegezi” a nem-alkoholos eredetű zsírmájra való hajlamot.

A megállapításból az következik, hogy a szóban forgó baktériumcsoportok hatással vannak az emberi szervezetnek arra a képességére, hogy hasznosítani tudja-e a táplálékban levő kolint. A vizsgálatban 15 kísérleti személy (nő) vett részt. Bélbaktérium közösségek genetikai elemzésével vizsgálták a kutatók, hogyan hat a máj állapotára a kolinhiányos diéta. Két specifikus baktérium gyakori előfordulása és a zsírmáj kifejlődése között találtak szoros összefüggést.

A kolin fontos szerepe

„Bizonyos baktériumpopulációk rendkívül erős összefüggést mutattak a zsírfelhalmozódással a májban – kolinmegvonásos diéta mellett” – mondja Melanie Spencer orvos-bioinformatikus. „Lenyűgöző, mert emberen végzett biológiai kísérletekben ritkán látni ilyen tisztán az összefüggést.”

A kolin főként tojássárgájában, májban, sörélesztőben és búzacsírában előforduló tápanyag. A máj azonban maga is képes kolint előállítani az elfogyasztott állati fehérjékből. A kolin egyike azoknak az anyagoknak, melyek gondoskodnak a májban és másutt a zsírmolekulák feldolgozásáról és elszállításáról. Kolin nélkül veszélyesen felhalmozódik a zsír a májban, kialakul a zsírmáj. A kolin maga is részét képezi bizonyos zsírmolekuláknak, például a koleszterinnek. A kolin gondoskodik arról, hogy a koleszterint a sejtek felvegyék és hasznosítani tudják. Sejtjeinknek nagy szükségük van koleszterinre: a védő sejthártyához, az idegek védő mielinhüvelyének kialakításához.

Kolinból képződik az agy anyagcseréje során az acetilkolin neurotranszmitter (idegi közvetítő anyag). Ha nincs a szervezetben elég kolin nyersanyag, koncentrációs és memória problémák lépnek fel.

(Forrás: Független.hu)