A csók az érzelmi gyengédség univerzális jele. Mit lehet azonban a csókolózás szerepe az egyértelmű élvezeti értéken kívül? Pontosan hány kórokozó található a szájban és mennyit viszünk át ebből a csókolózással, és vajon ezek a ártanak, vagy használnak nekünk?

„A csókolózásnak valóban célja van, csókolózás közben pedig mikroorganizmusokat cserélünk – nyilatkozta az ifjabb Dr. Philip M. Tierno, a Langone Egészségügyi Központ Klinikai Mikrobiológiai és Immunológiai Részlegének igazgatója – A csókolózás pontos szerepe azonban még vitatott.”

Egy brit kutatócsoport szerint a csókolózás fontos szerepet játszhat az immunrendszer megerősítésében – különösen a várandós és kisgyermekes nők esetében. Egy 2009-ben Dr. Colin Hendrie vezetésével készült vizsgálat során a tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a csókolózás segíthet a nőknek immunitást szerezni a citomegalovírussal szemben, ami komolyan károsíthatja a méhen belüli magzatot.

„A női immunizáció egy férfi citomegalovírus segítségével történik, ami leghatékonyabban szájból szájba, nyál útján terjed” – nyilatkozta Dr. Hendrie. Minél hosszabb ideig van tehát együtt a csókpartnerrel az adott nő, annál nagyobb a valószínűsége, hogy immunis lesz a citomegalovírusra.

Nem mindenki osztja persze ezt az elképzelést, Dr. Tierno szerint a kórokozók cseréje csak velejárója a csókolózásnak, nem pedig elsődleges célja. Szerinte a csókolózás a szájból szájba való táplálásból eredeztethető. „Őseink nem tudtak semmit az immunrendszerről, mégis csókolóztak. A szülők így táplálták gyermekeiket, ez az állatvilágban a mai napig sokfelé megfigyelhető” – nyilatkozta Tierno.

Szervezetünkben a szó szoros értelmében hemzsegnek a baktériumok, a legtöbb esetben azonban ez a mikrobiális flóra teljességgel ártalmatlan. Dr. Tierno szerint az ismert flóra mindössze egy százaléka kórokozó jellegű, a többi nem jelent fenyegetést. „A csókolózás így néha jót tesz, néha rosszat, időnként pedig, mikrobiológiai értelemben, nem történik semmi.”

Persze ha partnerünk láthatóan beteg, tartózkodjunk a csókolózástól. Bár a legtöbb betegség nem terjed nyál útján, a mononukleózist, a torokgyulladást és a herpeszt így is könnyen elkaphatjuk. Szájüregi nyílt sebek és gyulladások esetén sem ajánlatos a csókolózás, így ugyanis akár komolyabb betegségekkel is számolnunk kell.

„Háziállatainkat, ha lehet, egyáltalán ne puszilgassuk, bármennyire is szeretjük őket. A kutyák különböző gombákkal és férgekkel fertőzhetnek meg minket, macskák esetében pedig még ennél is rosszabbul járhatunk.” – nyilatkozta Dr. Tierno.

(Forrás: Medipress)