A horkolás nem csupán egy idegesítő szokás, ami az ember környezetében élőket az őrületbe kergeti, hanem egy olyan alvási rendellenesség jele, ami akár súlyos egészségügyi következményekkel is járhat. A horkolás akkor válhat különösen veszélyessé, ha úgynevezett obstruktív alvási apnoével (OSA), vagyis alvás közbeni légzéskimaradással jár együtt.

Az obstruktív alvási apnoe-szindróma egy olyan, gyermekkorban is előforduló specifikusan alváshoz kötött betegség, amelynek lényege, hogy kizárólag alvás alatt, alvásóránként több mint 5 alkalommal légzéskimaradás lép fel, és ez mikroébredéseket eredményez.

Ezek az ébredések széttöredezik a fiziológiás alvás ritmusát, ami kihat az anyagcserére, valamint a szervezet átmeneti, súlyosabb esetben tartós oxigénhiányához vezet. Kifejlődéséhez az alvás alatt kialakuló természetes változások mellett a betegségre hajlamosító alkati tényezők együttállása szükséges. Megfelelő kezelés hiányában a betegség egyre súlyosabb lesz, végül visszafordíthatatlan stádiumba kerülhet. Súlyos esetben, kezelés nélkül szív- és érrendszeri, valamint tüdőbetegségek, diabétesz, kóros elhízás, esetenként légzési elégtelenség alakulhat ki.

Egy amerikai egészségügyi kutatóintézet felmérése szerint legalább 12 millió felnőtt embert érint az obstruktív alvási apnoe-szindróma, de valószínűleg még további milliók vannak, akiknél egyelőre nem diagnosztizálták a betegséget, ezért fontos szem előtt tartani az árulkodó jeleket, amiből a betegségre lehet következtetni. Ezek a tünetek a következők: ébredés utáni fáradtság és kialvatlanság érzése, napközbeni álmossá, reggeli fejfájás, csökkenő koncentrációs képesség és memória, hirtelen hangulatváltozások és krónikus vérbőség.

Az obstruktív alvási apnoe-szindrómának számos biztonságos kezelési formája van, de végső esetben műtéti úton is meg lehet szabadulni az betegségtől. Az operáció során az orvosok eltávolítják a szöveteket a torok hátsó részéből, hogy nagyobb helyett biztosítsanak a szabad légáramlásnak a légcsőben.

(Forrás: Medipress)