Az ősember étrendjét istenítő egyre növekvő tömeg azt állítja, hogy a kőkori ember vadászó-gyűjtögető életmódja enyhíthet az olyan problémákon, mint az elhízás, a 2-es típusú cukorbetegség és több szívbetegség. A Paleolit Diéta mozgalom mögé felsorakozott néhány tudós és fitnesz guru is, sőt, orvosi kutatásokban is elismerően nyilatkoztak róla, bár homlokegyenest az ellentéte annak, amit a vezető táplálkozástudományi szakemberek és kormányzati kézikönyvek mondanak.

Loren Cordain, a Coloradoi Állami Egyetem egészség- és edzéstudományi professzora elmondta, hogy szerinte milliók követik a paleolit mozgalmat a témában kiadott könyvek hatására. „Tíz évvel ezelőtt még zavaros elképzelésnek tekintették, de 2-3 éve már világszerte megismerték.” – mondta Cordain, aki a paleolit étrend egyik vezető tudományos támogatója. „Legalább fél tucat erről szóló könyv áll az eladási listák előkelő helyein.”

A paleolit diéta alapját az az elmélet képezi, hogy a homo sapiens vadászó-gyűjtögető életmódot folytatott, mely jót tett az agyműködésnek és az általános egészségi állapotnak. Az emberi génállomány lényegében változatlan maradt a paleolit korszak óta, több millió éves fejlődést követően. „Nagyon egyszerű. A lovakat nem lehet hússal etetni, a macskát pedig szénával, mégpedig azért, mert a génjeik más ökológiai szempontok szerint alakultak ki.” Lektorált kutatások kimutatták, hogy a paleolit étrend jobb a mediterránnál, az USA kormánya által javasolt étrendnél és a cukorbetegek számára összeállított diétánál is.

A paleolit diéta néhány vonása széles körben elfogadott, például a finomított és feldolgozott cukrok, keményítők kiiktatása, melyet friss gyümölccsel, magvakkal és zöldségekkel helyettesítenek. Az ellentmondás azonban abból ered, hogy tartózkodnak a gabonaféléktől, hüvelyesektől és tejtermékektől, melyek helyett magas fehérjetartalmú húsokat, halat és tojást fogyasztanak. A módszernek elhivatott rajongói akadnak, akik javuló erőnlétüket, hosszabb életüket tulajdonítják neki. Köztük van Arthur De Vany, 74 éves egykori gazdaságtan professzor, aki 2010-ben könyvet is írt a témában. „Őseink magas energiatartalmú élelmiszert kerestek, melyet a lehető legkevesebb ráfordítással tudtak beszerezni. Elhíztunk és egy sor új betegséget szedtünk össze amiatt, hogy leálltunk a vadászattal, helyette pedig elkezdtük megművelni a földeket. Vagyis a saját terményeinket esszük a gyűjtögetés helyett.” – írta.

Az amerikai táplálkozástudományi szakemberek azonban 20 diétás lehetőség közül az utolsó helyre sorolták a paleolit diétát, messze a mediterrán, a vegán és fogyókúrás módszerek mögé. Marion Nestle, a New York Egyetem professzora elmondta: „Nem megfelelő a mai, mozgásban szegény életforma mellett. Az őskori ember várható életkora 25 év volt, ami arra utal, hogy az étrendje – természetesen más életkörülmények mellett – nem lehetett annyira ideális.” (Ha jól belegondolunk, akkor pontosan jelzett „más életkörülmények” miatt nem jelenthető ki ilyen határozottan, hogy a – professzor szerint – nem ideális étrendje miatt volt alacsony a várható életkora – a szerk.)

Cordain azonban ellenkezett ezzel a nézettel, és a modern vadászó-gyűjtögető társadalmakat hozta fel példának. „Itt az idősek általában nem szenvednek krónikus betegségektől (elhízás, magas vérnyomás, magas koleszterinszint), ami megkeseríti a nyugati kultúrák időseinek életét megkeseríti. Ha ezek a vadászó-gyűjtögető népek átállnak a nyugati étrendre, kialakulnak náluk a civilizációs betegségek.”