A kutatások szerint a hasi „zsírkötény” elősegíti a petefészekrák terjedését. Az esetek 80 százalékában a rák a diagnosztizálás idejére átterjedt erre a zsírkötényre, más néven a csepleszre. A Nature Medicine szaklapban megjelent kutatásból az derül ki, hogy amint a petefészekrák eléri a csepleszt, elterjed a testrészen. A brit kutatók szerint a kutatás eredményei segítenek a petefészekrák, a brit nők körében az ötödik leggyakoribb daganattípus alaposabb megismerésében.

A cseplesz a has felső részében helyezkedik el, a gyomor közelében. Segít a közeli szervek támasztásában, de nem létfontosságú. A daganat növekedése a csepleszben gyakran meghaladja az eredeti petefészek daganat növekedését.

A Chicagói Egyetem kutatói kísérletükben petefészek daganat sejteket fecskendeztek be egészséges egerek hasába. Húsz percen belül elérték a csepleszt. A kutatók kiderítették, hogy a daganat sejteket a cseplesz által kibocsátott fehérje jelek vonzzák. A jelek zavarásával 50 százalékkal sikerült csökkenteni ezt a vonzást. Amint a petefészekrák sejtek elérik a csepleszt, oly módon változnak meg, hogy a zsírsejtekből képesek táplálkozni.

A kutatók úgy vélik, hogy az FABP4 zsírsavkötő fehérje lehet a folyamat kulcsa, ezt kell célba venni a kezelés során. A csepleszben a zsírsejtek közelében lévő daganatsejtek nagy mennyiségű FABP4 fehérjét termelnek, míg a zsírsejtektől távol lévő daganatsejtek nem. Amikor az FABP4 működését gátolták, a tápanyagok átvándorlása a zsírsejtekből a daganatsejtekbe drámai mértékben lecsökkent. A daganat növekedését és a daganat új vérerek létrehozására irányuló képességét is csökkentette.

A tanulmány szerzője, Ernst Lengyel, a Chicagói Egyetem szülész-nőgyógyász professzora szerint a csepleszt alkotó sejtek tulajdonképpen a sugárhajtású repülőgépek üzemanyagának biológiai megfelelői. Táplálják a rákos sejteket, ami lehetővé teszi azok gyors szaporodását. Ha ezt a folyamatot sikerül alaposabban megismerni, ki lehet deríteni, hogyan lehet gátolni. A kutatók úgy vélik, hogy a zsír anyagcsere más daganattípusok, például az emlőrák, a gyomorrák és a vastagbélrák fejlődésével is összefüggésben állhat.