Ha már volt valakinek orrmelléküreg-gyulladása, tudja, milyen kellemetlen az orrdugulás. Valójában azonban ez nem azt jelenti, hogy valami eltömíti az orrunkat – állítják a philadelphiai Monell Kémiai Érzékelés Kutatóközpont munkatársai. Ezt a dugulásérzést a belélegzett levegő nedvessége okozza. Az orrmelléküreg-gyulladás a kutatóközpont adatai szerint körülbelül 33 millió embert érint csak az Egyesült Államokban, és évente 5,8 milliárd dollár kiadást jelent az egészségügyben.

Az állapotot leggyakrabban fertőzés vagy allergia okozza, amitől az orrmelléküreg szövetei megduzzadnak. Ez okozza azt a bizonyos kellemetlen orrdugulást. Kezelése pedig meglehetősen nehéz, mert sok esetben ténylegesen semmi sem akadályozza a légutakat, legalábbis nincs fizikai akadály.

A PLoS One legújabb számában megjelent tanulmányhoz 44 egészséges önkéntest kértek fel arra, hogy értékeljék orrdugulásérzésüket, miután levegőt szívtak be három különböző dobozból. Az egyikben normális páratartalmú szobahőmérsékletű levegő volt, a másik száraz, szobahőmérsékletű levegőt, a harmadik pedig hideg levegőt tartalmazott. Az alanyok a hideg levegő és a száraz levegő belégzésekor kisebb mértékű orrdugulásérzésről számoltak be, és az orrdugulás ellen a hideg levegő bizonyult a leghatékonyabbnak.

A tanulmány társszerzői, Kai Zhao és Bruce Bryant azt feltételezik, hogy a hőmérséklet és a páratartalom kölcsönhatásba lép egymással a levegő az orrüregen való áthaladása közben, és így befolyásolja az orr lehűlését. Ezt a lehűlést az orrüregben lévő „hidegérzékelők” érzékelik, amitől úgy érezhetjük, hogy könnyebben illetve nehezebben lélegzünk.

Ez azt jelenti, hogy az orrmelléküreg-gyulladásban szenvedőknek máris a fagyasztó felé érdemes venniük az irányt? A tapasztalat azt mutatja, hogy közvetlenül azután, hogy télen kilépünk a hidegbe, egy rövid ideig frissességet és az orrunk tisztaságát érezzük. Ha azonban hosszú ideig tartózkodunk kint, ez olyan idegi reflexet válthat ki, amely orrfolyást és még erőteljesebb orrdugulást eredményez. Zhao szerint a kutatás eredménye tulajdonképpen a hétköznapi tapasztalatok tudományos megerősítése. A szakértők azt remélik, hogy ezek az eredmények a későbbiekben hozzásegítenek majd a hatékonyabb kezelések kifejlesztéséhez.