Egy friss tanulmány szerint nem ment életeket az éves prosztata-specifikus antigén (PSA) szűrés. Az eredmény valószínűleg nem oldja fel a PSA-teszteléssel kapcsolatos jelenlegi ellentmondást. „A szervezett prosztatarák szűrés – amikor valamilyen háttérszűrés mellett végzik – nem jár nyilvánvaló előnnyel, sőt a hamis pozitív eredmények és a túldiagnosztizálás miatt még káros is lehet” – állítja Philip Prorok, az USA Országos Rákkutató Intézetének kutatója.

„A prosztatarák szűrést fontolgató férfiakat a döntés meghozatala előtt alapos felvilágosításban kell részesíteni a szűrés következményeiről.”

A szakértők már jó ideje ellentétes véleményeket fogalmaznak meg azzal kapcsolatban, vajon a vérvizsgálat életeket ment, vagy inkább túldiagnosztizáláshoz és túlkezeléshez vezet.

A Journal of the National Cancer Institute legutóbbi számában megjelent új kutatás során az 1993-tól 2009-ig tartó Prosztata-, Tüdő-, Kolorektális- és Petefészekrák Szűrési Kísérlet alanyait vizsgálták. A szűrésen átesett férfiak eredményeit azoknak a férfiaknak az eredményeivel vetették össze, akik nem estek át szűrésen. Az alanyok életkora 55 és 74 év között volt.

Az egyik csoport tagjai hat éven keresztül éves PSA-teszten, valamint négy éven át éves rektális vizsgálaton estek át. A többi férfi szokásos ellátásban részesült, melynek során a beteg vagy az orvos kérésére esetenként végeztek szűrővizsgálatot. A szokásos ellátásban részesülő férfiakhoz képest a rendszeresen szűrt férfiak esetében 12 százalékos relatív növekedést mutattak ki a prosztatarákot illetően, bár esetükben alacsonyabbnak mutatkozott az előrehaladott stádiumú daganat aránya. A halálozás tekintetében azonban nem tapasztaltak eltérést a két csoport között.

Prorok úgy véli, hogy a halálozási eredmények hasonlóságát a prosztatarák hatékonyabb kezelési módszerei magyarázhatják.

Dr. Anthony D’Amico, a bostoni Brigham and Women’s Kórház onkológusa szerint az eredmények nem elfogadhatók, mert a kísérlet hibás. A szakértő úgy véli, mivel a szokásos ellátásban részesülő csoportból 52 százalék PSA szűrésben is részesült, a szűrt csoportban pedig az alanyok 85 százaléka esett át PSA szűrésen, nem lehet mérni az eltérést.

D’Amico szerint megbízhatóbbnak tűnik a New England Journal of Medicine folyóiratban 2009-ben megjelent egyik európai tanulmány, mely szerint a PSA szűrés a rák okozta halálozás 20 százalékos csökkenését eredményezi. A szakértő szerint azok részesülnek a legnagyobb előnyben a PSA szűrés következtében, akik családi kórtörténetében előfordult prosztatarák, valamint az afro-amerikaiak és a 60 éven felüliek profitálnak a szűrésből.