Ha felálláskor hirtelen leesik a vérnyomásunk, amitől szédülni kezdünk, a szívelégtelenség megnövekedett kockázatának lehetünk kitéve. Az orvosi szaknyelvben ortosztatikus hipotenzió néven ismert állapotban szenvedő kutatási alanyokban 54 százalékkal nagyobb valószínűséggel alakult ki szívelégtelenség, mint azokban a résztvevőkben, akiknek felálláskor nem esett le a vérnyomásuk. A kockázat 34 százalékra mérséklődött, amikor a kutatók kiszűrték azokat, akik magas vérnyomásban is szenvedtek.

„Több kockázati tényező, például a magas vérnyomás, a szívkoszorúér-betegség és a diabétesz is megnövelheti egy személy szívelégtelenségre vonatkozó kockázatát” – számolt be a tanulmány szerzője, Dr. Christine DeLong Jones, az Észak-Karolinai Egyetem kutatója. „Ezen kívül az ortosztatikus hipotenzió is növelheti ezt a kockázatot.”

Azt nem lehet pontosan tudni, hogyan vezethet az ortosztatikus hipotenzió szívelégtelenséghez. A kutatók azt feltételezik, hogy ez és a magas vérnyomás hasonló módon járulhat hozzá a szívelégtelenség kockázatához, például az a magas vérnyomás, amely főként lefekvéskor jelentkezik.

A Hypertension legutóbbi számában megjelent kutatás során 12 ezer 45 és 64 év közötti amerikai személy adatait vizsgálták. Azoknak, akikben a 17,5 éves utánkövetés során szívelégtelenség alakult ki, közel 11 százaléka szenvedett ortosztatikus hipotenzióban a kutatás kezdetén, míg ez az arány csak 4 százalék volt azok körében, akikben nem alakult ki szívelégtelenség. Ez az összefüggés a 45 és 55 év közöttiekben volt a legkifejezettebb. Az eredmények azonban nem bizonyítják azt, hogy az ortosztatikus hipotenzió okozná a szívelégtelenséget, csupán összefüggést mutatnak a kettő között.