Legtöbbünkkel már valószínűleg előfordult, hogy megszédültünk, például amikor túl hirtelen álltunk fel, aminek következtében pillanatnyi vér- és oxigénhiány állt be agyunkban. A felnőtt lakosság nagyjából egyharmada azonban ennél komolyabb mértékű szédüléstől szenved, melynek leggyakoribb okait foglaljuk össze az alábbiakban.

Igen gyakori okai lehetnek a szédülésnek bizonyos orvosságok, például a vérnyomáscsökkentők vagy egyes nyugtatók, ezért nagyon fontos, hogy ezeknek a dózisát a kezelőorvos állítsa be. Szintén szédülést okozhat a vashiány, melynek következtében lecsökken a vörösvérsejtek száma, és így nem jut elég oxigén az agyba. Aki migrénes, az is számíthat rá, hogy gyakran szédül, mivel a vérerek beszűkülnek és így kevesebb vér jut az agyba.

A John Hopkins Egyetem munkatársai arra a felismerésre jutottak, hogy MRI-felvételt követően is gyakori lehet a szédülés, de egy ennél sokkal hétköznapibb ok lehet a kiszáradás, ezért fontos, hogy napközben mindenki elég folyadékot vegyen magához.

A szédülés okai között meg kell említeni az úszást is, mivel eközben igen gyakran megy víz az ember fülébe, ami megzavarhatja a belső fül egyensúlyrendszerét. Mindezt füldugó viselésével megelőzhetjük.

Meglepő módon egyes allergiák is állhatnak a szédülés hátterében, ilyen a mogyoró-, macska-, por-, vagy a pollenallergia, melyek során váladék termelődik a homloküregben és a középfülben, ami szintén hatással van az egyensúlyra.

Meg kell említeni a Meniere-betegséget is, mint a szédülés egyik okát, mely csak Angliában nagyjából 40 000 embert érint. Ennek az ismeretlen eredetű betegségnek során a belső fül élettani folyadékegyensúlya felborul, és ez a néhány percestől kezdve akár egy egész napon át tartó szédülést is okozhat.

Egy másik szédüléssel járó betegség a benignus paroxizmális pozicionális vertigo (jóindulatú helyzeti szédülés azaz BPPV), melynek hátterében az áll, hogy a három félkörös ívjáratban amúgy egyenletesen eloszló kalciumszemcsék besűrűsödnek s rögöt képeznek. Egészségeseknél a fej elmozdulásakor a kalciumszemcsék az ívjáratokban lévő idegi receptorokat ingerlik, és a fej elmozdulásának az irányáról tudósítják az agyat. A rögképződés miatt azonban az inger felerősödik, és az agyhoz érkező információ szerint a fej elmozdulása nagyobb mértékű, mint amekkora valójában, mindez pedig rövid szédülésrohamot eredményez.

Utolsónak maradt egy igen gyakori jelenség, mely szintén szédülést válthat ki, ez pedig a szén-monoxid mérgezés. A gázkészülékek rendszeres karbantartása ezért is rendkívül fontos, hiszen a szén-monoxid hatására a véráram nem képes felvenni az oxigént, így az agy sem képes megfelelően dolgozni, ezért a szédülés mellett gyakran fejfájás, kimerültség, émelygés vagy mellkasi fájdalom is jelentkezhet.