Pirosak, lilák, sárgák, kecsesek, pompásak, illatosak… Mindenütt körülvesznek minket, hol lakásunkat, hol kertünket díszítik, a ritka példányok pedig sokszor az erdőben vagy a mezőn köszönnek ránk. Hívogatnak: „Gyere, nézd, milyen szép és illatos vagyok!” – és valóban, elsőre ártalmatlannak tűnnek. A többségük az is, de van közöttük olyan, amelyikkel jobb lesz vigyázni. A növényekről van szó.

Az Országos Kémiai Biztonsági Intézet (OKBI) statisztikái szerint folyamatosan nő a növények okozta mérgezések gyakorisága: 2003 és 2008 között a 0-24 évesek körében majdnem 50%-kal növekedett a bejelentett növényi mérgezéses esetek száma.

A kisgyermekek fokozott veszélynek vannak kitéve, hiszen ők még csak most ismerkednek a világgal, tapasztalataikat többnyire az érzékszerveiken keresztül szerzik. Megtapogatják, megszagolják és sokszor meg is kóstolják, ami az útjukba kerül. Ennek tudatában nekünk, felnőtteknek kell úgy kialakítanunk a környezetüket, hogy lehetőleg minél kevesebb veszély leselkedjen rájuk.

A növényekkel ugyanakkor különösen nehéz dolgunk van. Rengeteg szebbnél-szebb szoba-, dísz-, balkon- és kerti növény vesz körül minket, és sokszor még mi sem tudjuk pontosan, hogy melyik növény mérgező, vagy az adott növény mely része mérgező pontosan. Ciklámen, kecskerágó, kroton, leander, tiszafa, lilaakác… ki gondolná, hogy ezek a mindenfelé megtalálható, népszerű növények egytől-egyik mérgezőek?

Az eligazodásban hasznos segítség lehet a szülőknek dr. Bordás Imre és dr. Tompa Anna: Mérgező növények, növényi mérgek c. könyve, amely fotókkal illusztrált rövid áttekintést nyújt a mérgező növényekről, így latin nyelvtudás hiányában és alapos növénytani ismeretek nélkül is könnyen be tudják azonosítani ezeket. A könyv ingyenesen letölthető az OKBI oldaláról itt.

A körültekintő szülői magatartást támogatja a szintén az OKBI által üzemeltett Ellenméreg honlap is, amely sok hasznos tanáccsal, esetismertetéssel segíti a szülőket és a pedagógusokat.

(A cikk folytatásához kattintson ide.)