A Flinders Egyetem tudósai szerint az altatók kontraproduktívak és a legkevésbé sem alkalmasak az álmatlanság hosszú távú kezelésére. „A legtöbb, altatókat szedő páciens alvásminősége a gyógyszerek ellenére sem kielégítő. Bár a hipnotikus szerek rövidtávon enyhíthetik az alvászavarokat, szedésük azonban hosszú távon függőséghez vezethet” – nyilatkozta Leon Lack professzor, az egyetem alvásszakértője. „Ezek a szerek nem oldják meg a problémát, csak kicsit késleltetik a megjelenését.”

Az álmatlanság általában elalvási és átalvási zavar képében jelentkezik, a páciens pedig nappal sem képes miatta ellátni mindennapi teendőit. Az ausztrálok közel harmadának vannak állandó alvászavarai és legalább 50 ezren szenvednek krónikus inszomniában. „Ezek az emberek úgy érzik, elveszítik az irányítást az életük felett, emiatt depressziósok lesznek és életminőségük is jelentősen csökken.”

„Fontos azonban, hogy az emberek tisztában legyenek vele, hogy az alvás nem egy homogén tudattalan állapot: különböző alvási fázisok vannak, a mélyalvástól a felületes alvásig és ezek az alvási minták éjszakánként háromszor-négyszer ismétlődnek. A felületes alvás közben gyakori a megébredés, ami teljesen normális jelenség, nem kell tehát egyből bepánikolni, ha éjszakánként időnként felébredünk” – magyarázta Lack professzor.

A szakértők szerint az a legjobb, ha megelőzzük az álmatlanságot: a hálószobában nem dolgozunk, csak akkor fekszünk le, ha elfáradunk, és ha negyed óráig nem tudunk elaludni, akkor felkelünk és csinálunk valami hasznosat. „Így gyakorolhatjuk az alvást és napról napra csökkenthetjük a megébredések és az éjszaka ébren töltött percek számát.”

Lack professzor „Jobb Alvás, Jobb Élet – Az Alvásminőség Javításának Útja” címmel tartott nyilvános előadást a különböző alvászavaroktól a Flinders Egyetemen.