A több évig tartó sulykolás után az emberek többsége ma már tisztában van azzal, hogy az LDL (alacsony sűrűségű lipoprotein) a rossz koleszterin, amely növeli a szív-érrendszeri megbetegedések kockázatát, a HDL (magas sűrűségű lipoprotein) pedig a jó fajta, amely a koleszterin érfalakról való eltávolítása révén segít a betegségek megelőzésében.

Ha tehát valakinek magas volt a HDL szintje, általában elégedetten hátradőlt. Ha viszont alacsony, több sportolással, fogyással, napi egy pohár bor fogyasztásával, esetleg nagy dózisú niacin fogyasztásával próbálta megemelni. Mielőtt azonban túlságosan rákattannánk a HDL-re, le kell szögezni, hogy amíg az LDL koleszterin csökkentésének előnyeit tudományos adatok támasztják alá, addig a HDL emelésével kapcsolatban nem állnak rendelkezésre ugyanilyen meggyőző adatok.

A Lancet szakfolyóiratban nemrég megjelent egyik cikk alapvető kérdéseket vetett fel a HDL szint emelésével kapcsolatban. A HDL szintet néha meglehetősen erős genetikai tényezők határozzák meg. A szaklapban közzétett tanulmányhoz 20 olyan kutatást elemeztek, amelyekben olyan alanyok vettek részt, akik olyan genetikai variánssal rendelkeztek, amely megnövelte a HDL szintet, az LDL szintet azonban nem befolyásolta. Az úgynevezett mendeli randomizáció módszerével azt vizsgálták, hogy a HDL önmagában csökkenti-e a koszorúér-betegség kockázatát. Az eredmények meglepő módon azt mutatták, hogy nem.

A kutatók nem véletlenül vizsgálják a HDL szintet. Megfigyeléses kutatások azt mutatják, hogy a magas HDL szinttel rendelkező emberekben alacsonyabb a szív-érrendszeri betegségek kockázata. Ez az összefüggés azonban nem bizonyítja azt, hogy az alacsony HDL szint okozná a kardiovaszkuláris kockázat csökkenését, illetve azt, hogy a HDL szint megemelése segítene az ilyen megbetegedések megelőzésében. Az alacsony HDL szint általában más anyagcsere rendellenességekkel jár együtt, amelyek közvetlenül növelhetik a koszorúér-betegség kockázatát. Ilyen például a kisebb LDL részecskék magas szintje, és a magas triglicerid szint.

A HDL és a szív-érrendszeri megbetegedések kapcsolata tehát nagyon összetett, főként azért, mert maga a HDL biokémiája is összetett. Nem elég, hogy a HDL kölcsönhatásba lép más lipidekkel a vérben, ráadásul nem minden HDL egyforma. Néhány az erek tisztán tartásával kedvező hatást gyakorol, mások nem feltétlenül. Azt, hogy a HDL szívbarát-e, vagy mennyire szívbarát a HDL részecske mérete, a különböző szubrészecskék szintje, valamint a gyulladás és az oxidatív stressz szintje határozzák meg.

A lényeg az, hogy még sok a megválaszolatlan kérdés a HDL-lel kapcsolatban. Az biztos, hogy az alacsony HDL szint a fokozott szív-érrendszeri kockázatot jelzi, és ezt a többi kockázati tényezővel együtt kell értelmezni. Az orvosok ilyenkor további vérvizsgálatot rendelhetnek el, hogy a többi koleszterinnel összefüggő összetevőt, például a kis LDL részecskéket is vizsgálják. Az alacsony HDL szint esetén az LDL szint gyógyszeres csökkentését is előírhatják. Ha valakinek alacsony a HDL szintje, ettől függetlenül érdemes sportolnia, leszoknia a dohányzásról és leadnia a felesleges kilókat. E lépésekkel többféleképpen is védhetjük a szívünket, függetlenül az HDL szintre gyakorolt hatásuktól.