A Clostridium difficile két, egymással szoros rokonságban álló törzse ellenállóvá vált az antibiotikumokkal szemben, ami felveti annak lehetőségét, hogy gyorsan el fog terjedni a kórházakban szerte a világon – olvasható a Nature Genetics oldalain. Az Amerikai Betegség-ellenőrzési és Megelőzési Központ (CDC) adatai szerint a Clostridium difficile csak az Egyesült Államokban évente 14 ezer halálesetért felelős.

A fertőzés évtizedek óta problémát jelent a kórházak számára, azonban Európában és Észak-Amerikában az utóbbi években még súlyosbodott is a helyzet. A kórházi környezet, a betegek legyengült immunrendszere kedvez a fertőzés kialakulásának, így az antibiotikum-rezisztencia kialakulása fokozódó aggodalomra ad okot.

A Clostridium difficile genetikai állománya igen gyakran szenved mutációt, így annak elemzésén keresztül végig lehet követni a genetikai rokonságot mutató altípusok útját. Dr. Trevor Lawley és a Sanger Intézet munkatársai 19 országból származó 151 fertőzéses mintából izoláltak baktériumokat, hogy képet kapjanak arról, miként terjednek a rezisztens törzsek. Az FQR1-nek elnevezett törzs az Egyesült Államokban jelent meg, onnan terjedt Svájcba, és Dél-Koreába. Ugyanakkor az FQR2 pályáját Kanadában kezdte, mielőtt Észak-Amerikán keresztül Európába és Ausztráliába került.

A vizsgálat kimutatta, hogy az antibiotikumokkal szembeni ellenállóképesség miként kedvez a terjedésnek, ugyanakkor rávilágít a lokális egészségügyi ellátórendszerek globális kapcsolataira. A szakértők szerint a jövőben kialakuló fertőzés mellett szükséges lehet a rezisztencia meghatározása, melyet genetikai elemzés segítségével el lehet végezni. Amennyiben az infrastruktúra rendelkezésre áll, a vizsgálat mintegy 20 ezer forint költséget, és kevesebb mint egy napot igényel.

A szerkesztő megjegyzése:

A fertőzés gyakran az antibiotikumok túlzott használatának az eredménye. A legtöbb beteg jellemzően antibiotikum alkalmazása után, nem belső eredetű kórokozóval, hanem a kórházi környezetben, külső forrásból szerzett C. difficile vagy annak spórája révén fertőződik. A lappangási idő pontosan nem ismert, de a tapasztalatok szerint a tünetek leggyakrabban az antibiotikum-kezelés első hetében alakulnak ki. A hasmenés pedig a betegek ötödénél az antibiotikum-terápia befejezése után 6-8 héttel kezdődik. A hasmenés mellett a legtöbb fertőzöttnél jelentkezik láz is, amely általában alacsony, de olykor meghaladhatja a 40 fokot is. A súlyos esetekben előforduló szövődmények: dehidratáció, gyorsan romló vastagbélgyulladás (colitis), hashártyagyulladás, bélperforáció, vérmérgezés és ritkán halál.