A férfiak általában a hasi területen tárolják a zsírt, és nem rendelkeznek nagy tartalékokkal a csípő és a comb tájékán. A nők viszonyt hajlamosabbak a „körte” alkatra – több zsírt raktároznak a csípőjükön és combjukon, mint a hastájékon. Miért más alkatúak a nők és a férfiak? Steven R. Smith, a Floridai Kórház Sanford-Burnham Kutatóintézetének szakértője szerint egyelőre nincs pontos válaszunk.

Ugyanakkor érdemes vizsgálni a jelenséget, mert a hasi zsír a szívbetegség és a cukorbetegség magasabb kockázatával hozható összefüggésbe. Érdekes módon a csípőn és a combon lerakódó zsír nem játszik ilyen nagy szerepet e betegségek kialakulásában.

A Journal of Clinical Endocrinology and Metabolism szaklapban közzétett tanulmányukban Smith és munkatársai a hasi és a comb zsír közötti genetikai eltérés magyarázatával próbálnak választ adni erre az ellentmondásra. A kutatás nem a hasi zsír visszaszorításában segít, csupán a zsírral kapcsolatos általános gondolkodás megváltoztatásában próbál segítséget nyújtani.

A hasi zsír gének és a combzsír gének megkülönböztetése érdekében a kutatók először zsírmintákat vettek férfi és női alanyokból. Ezután összevetették a leginkább a hasi zsírban aktív, illetve a leginkább a combzsírban aktív géneket. Eredményeik a következőket mutatták: a combzsírban működő gének nagymértékben különböznek a hasi zsírban működőktől. Férfiak esetében 125 gén fejeződik ki másképp a hasban, mint a combban, a nők esetében pedig ez a szám 218 (a többsége csak a nőkre jellemző, de 59 gén ugyanaz, amely a férfi zsírban is eltért).

A legfigyelemreméltóbb, eltérést mutató gének a homeobox (homeotikus) gének. Ezek a gének segítik a fejlődő magzat kialakulását azzal, hogy meghatározzák, mely sejtek és szervek hová kerüljenek. Sok homeobox gént olyan hormonok befolyásolnak, mint például az ösztrogén. Miért ilyen fontosak ezek a homeobox gének a zsír szempontjából? „Úgy véljük, hogy ezek a gének valójában arra programozzák a zsírsejteket, hogy másképp reagáljanak a különböző hormonokra és egyéb jelzésekre” – magyarázza Smith.

Kísérletükben őssejteket izoláltak a hasi és a combzsírból, amelyeket laboratóriumban kitenyésztettek. Ez azért kiváló kontroll, mert a Petri-csészében tenyésztett zsírsejteket nem befolyásolják az idegek, a hormonok és egyéb külső jelzések. A kutatók ennek ellenére ugyanazokat a helyspecifikus eltéréseket tapasztalták a gének működésében abban a zsírban, amit ezekből az őssejtekből fejlesztettek ki.

Smith szerint orvosilag nagyon fontos megérteni ezeket az eltéréseket, és ezek okát. „Annak ellenére, hogy a nők többsége nem szereti a széles csípőt és a nagy combokat, éppen ez a körte alak csökkenti esetükben a szívbetegség és a cukorbetegség kockázatát” – állítja a kutató. „Azok a nők, akik szívrohamot szenvednek, nagyobb valószínűséggel rendelkeznek több hasi zsírral, mint combzsírral.”

A kutatás újszerű gondolkodásmódot vezet be a kutatásban, Az emberek többsége meg akarja szüntetni a hasi zsírt, de a probléma valójában nem a zsír, hanem az elhelyezkedése. A hasi zsír csupán a probléma jelzője. Az igazi bajt az jelenti, ha nem vagyunk képesek a csípőn és a combon raktározni a zsírt. Smith azt reméli, hogy e zsír lerakatok eltéréseinek további vizsgálatával olyan speciális kezeléseket fejleszthetünk ki, amelyek az elhízás szövődményeihez leginkább hozzájáruló területeket célozzák.