Az emberi szervezet számtalan baktériumnak ad otthont, amelyek mind elengedhetetlenek egészségünk megőrzésének szempontjából: a csecsemők először a szoptatás során kerülnek kapcsolatba a jótékony mikroorganizmusokkal, amelyek végül az ő testükben is tanyát vernek. Szakértők szerint az anyatej közel 700 baktériumvariánst tartalmaz, jóval többet, mint azt eddig gondoltuk.

Bár a baktériumok pontos szerepe egyelőre ismeretlen, ez a bakteriális sokszínűség segíthet az anyatej megemésztésében és az újszülöttek immunrendszerének megerősítésében. A további kutatások olyan módszerek kifejlesztéséhez vezethetnek, amelyek segíthetik a valamilyen okból nem szoptatható csecsemők táplálását.

Az anyatej mikrobiómájának vizsgálatát DNS szekvencia technikával, vagyis piroszekvenálással végezték, amelynek során sok apró DNS „címke” jön létre a vizsgált organizmusok génjeiből. A tudósok a DNS szekvenciák variációinak vizsgálata után tudják elkülöníteni a különböző baktériumtörzseket.

A kutatók a kolosztrumot, vagyis az emlőmirigyek által a szülés kiválasztott előtejet, valamint a hat hónappal a szülés után adott anyatejet is megvizsgálták. Az utóbbi minták jellemzően olyan, a szájüregben is megtalálható baktériumokat tartalmaztak, mint a Veillonella, a Leptotrichia és a Prevotella.

„Egyelőre nem tudjuk, hogy a baktériumok a csecsemőktől származnak és így változtatják meg a tej szerkezetét, vagy a tej által jutnak a csecsemők szájüregébe” – olvasható Maria Carmen Collado, az Agrokémiai és Élelmiszertechnológiai Intézet munkatársa és Alex Mira, a spanyol Közegészségügyi Kutatóintézet tudósának nyilatkozatában.

A vizsgálatok szerint a túlsúlyos, valamint tervezett császármetszésen átesett édesanyák tejében a többi tejmintához képest jóval kevesebb a baktérium. (Az előre nem tervezett császármetszésen átesettek teje nagyon hasonló a gyermeküket vaginális úton megszülő édesanyákéhoz.)

„Ha az anyatejben található baktériumok valóban fontos szerepet játszanak az immunrendszer fejlődésében, akkor rendkívül fontos, hogy a tápszerekbe is belekerüljenek, ezzel is csökkentve az allergiák, az asztmatikus, valamint autoimmun betegségek kialakulási esélyeit” – írják a kutatók.

A részletes vizsgálati adatok az American Journal of Clinical Nutrition című tudományos szaklapban kerültek publikálásra.